Reggel elindultunk a Dunapartra. Ma Mogyoródig HÉVvel, onnan bringa. Összesen negyven valamennyi lett a vége. Felhívtam alfa barátomat, van e kedvük kijönni -volt. A szörp teraszon futottunk össze egy hevenyészett ebédfélére.
Meg kell mondjam, hogy nagyot esett a szememben a hely. Egy lófasznyi kis kolbászra kellett egy órát várni. A többiek már rég elfelejtették, hogy ettek valamit, mire az enyém elkészült. A tálcák nem koszosak, hanem rusztikus a megjelenésük. A villám kajla volt, de legalább nem felejtették el odaadni.
A SZÖRP TERASZT NEM AJÁNLOM MÁSOKNAK!
Az út jó volt, jobb, mint először, mert ideális volt a hőmérséklet, nem égett szarrá a fejem, és a felfelé tekerést is picivel jobban bírtam. Annak meg külön is örülök, hogy alfáékkkal találkoztunk.
Színes, szélesvásznú élménybeszámoló alant.
Beszolda