Olvasom ezt a cikket a Bánffy sarjról (Az erdélyi bárót nem kell félteni a színromán településen), aki Erdélyben szerezgeti vissza a családi birtokot. Én meg a Csonkamagyarországban toporgok egy helyben, hogy egyáltalán hol kellene kezdeni a családi "ezüstöt" összeszedni... Még azt sem tudom, mennyi volt az annyi, mit vettek el, mi került kótyavetyére.

talánkastély és kvázibirtok

Ha hihetők az anekdoták, volt aki egy rezesbandát kötözött a fához, mert azok már mentek volna hajnaltájt, de az uraságnak még mulatni volt kedve. Az ilyen rezesbandát fára kötözgető duhajok akár egész járásnyi falvakat tapsolhattak el a kaszinóban egy este. Meg itt van az aranyember, a dunai hajós és a cigánybáró. Hiába, Jókai és az ifjabbik Dénes jó cimborák voltak. Dénes mutatta be a párizsi publikumnak Móricot -vagy ahogy arrafelé mondták, Zsoké Morisz magyar literátort.

kis lak áll az Andrássy út sarkán

Jövök én itt a mindenfélékkel, hogy ez volt, meg az volt, de mi a fenéből lehetne fenntartani egy bérpalotát a belváros kellős közepén, vagy egy kastély, ami szállodának kicsi, földek nélkül meg egyéb bevétel sincs mellé.

és a többi

bla bla bla, vagyis ahogy kéne... de erről legözelebb!