Először akkor hallottam ilyenről, amikor Heston Blumental használta az egyik műsorában. Vagy talán akkor, amikor a nyílt sebek gyógyításáról láttam egy filmet? Utóbbi ugyan korábban volt, de nem vagyok benne biztos, hogy ugyanarról az anyagról van szó.

Tehát a húsragasztó egy sertésszívből és/vagy vérplazmából előállított por, ami a fehérjék közt hoz létre oldhatatlan kötéseket. A húsok felszínét a ragasztandó felületen megszórjuk a porral, vagy megkenjük annak oldatával, és egymáshoz illesztjük a darabokat. A "szeletet" megformázzuk, és néhány óra alatt végbemegy a folyamat. Akár a természetesre megtévesztésig hasonlító eredményt kaphatunk. Ügyesen alkalmazva, a nyesedékből olyan hússzeletek állíthatók elő, hogy a képzett hentest sem feltétlenül veszi észre a csalást.

Csalás? Abban az esetben mindenképp, ha a fogyasztó megtévesztésére alkalmas csomagolásban kínálják a terméket. Ugyanis a mesterségesen előállított szeletek valóban alkalmasak arra, hogy a fogyasztót félrevezessék. A nyesedékek, és a csontról mechanikusan lenyert maradékok összeállításával látszatra olyat lehet előállítani, ami a küllemével teljesen más, magasabb minőséget sugall.

Európai parlamenti nem a húsragasztó enzimre. 

Írta: Agromonitor.hu 2010. május 19. szerda, 16:48 

Megvétózta az Európai Parlament (EP) azt az európai bizottsági döntést, amely lehetővé tette, hogy az élelmiszeriparban adalékanyagként felhasználják a húsdarabok "összeragasztását" lehetővé tevő, trombin nevű enzimet. A strasbourgi plenáris ülésen az EP a szükséges többséget mindössze egyetlen szavazattal meghaladó, 370 vokssal szavazott a bizottsági határozat elutasítása mellett.

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó szerve, az Európai Bizottság (EB) azzal az érveléssel engedélyezte a termék ilyetén igénybe vételét uniós szinten, hogy több tagállamban már ma is használják (igaz, nem adalék-, hanem gyártási segédanyagként), továbbá alkalmazása olcsóbb hústermékek megjelenéséhez vezethet, az egészségre pedig nem ártalmas. Az EP-képviselők szerint azonban a "húsragasztás" a vásárlók becsapása lenne, így a fogyasztók érdekei azt kívánják, hogy az engedélyező döntést vonják vissza.

Húskészítményekben például arra használható a ragasztó enzim, hogy a húsrétegre szalonnát varázsoljon, így utánozva mondjuk a sonkát. Még egy kis folyékony füst, és kész a húsvéti reggelire való. A konyhafőnök további ajánlata a hamisított kínai tojás (<<Klikk). Egészségünkre! Az alábbi videó angol nyelvű, de aképek is magukért beszélnek :)

Éttermekben elvben nem használják ezt a ragasztót, bár elképzelésem sincs hogy készül a három tányér átmérőjű borjú bécsi, ha nem ragasztanak össze pár jófajta szeletet.

Ha használnám, akkor arra használnám, hogy a töltött húst úgy tudjam elkészíteni, hogy a töltelék biztosan nem folyik ki sütés közben azon a nyíláson, ahol bekerült. És akkor még csak nem is csalás, mert nem akartam megtéveszteni senkit. De jó lesz a hústű, vagy a bevarrás is.

Záró gondolatként a KOSÁR magazin 2010. júniusi számából a témával foglalkozó cikk végéről egy kicsi, de kártékony "hatékony" "országimázs" és "agrármarketing", hogy a fogyasztó tisztában legyen a világgal...

A séf szemével
A hírneves budapesti étterem főszakácsa a Kosártól hallott először a thrombinról. A séf szerint ők valószínűleg akkor sem használnák, ha engedélyezett lenne, ugyanakkor a hazai húsok gyenge minősége miatt nem csodálkozna, ha lenne étterem, amelynek eszébe jutna az adalékanyag, amikor szeretne szép bécsi szeletet készíteni…

FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ, HASZNOS ÉS ÉRDEKES INGYENES MELLÉKLET

KOSÁR- a fogyasztók magazinja.

Nem is tudom mire vagyok dühösebb. Arra, hogy a borjúbécsi nyesedékből is készülhet, vagy arra, hogy egy fogyasztói magazinban ilyen orvul ekézik a magyar húst -ami egyébként csak azért tűnik gyengének, mert itthon az olcsó, silány minőségű, gyakran külföldről származó húsok és készítmények találhatók a hipermarketek polcain.