Kezdjük azzal, hogy hoppá... Alapvetően persze nem sok értelme van vitatkozni hitről, a vallásról talán több. Már ha tisztába tettük magunkban mit jelent az egyik és mit a másik.

Hit az, amiben az ember hisz. Hihetünk akár még miben is de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy igazunk van. Az elme határtalan ostobaságokat képes kitalálni. Akadnak akik például Napóleonnak hiszik magukat, ettől persze nem azok. De akár lehetnek kési reinkarnációi is, ez is csak hit kérdése. A hit áthidalja a lehetőségek és a lehetetlen közötti szakadékot.

A vallás alapja (a feltétel nélküli?) hit, de az egyszerűség kedvéért vallásnak nevezzük azt, amit sokan hisznek. A feltétel nélkülit helyettesítsük meggyőződéssel. Ezért a kijelentésért máris támadható volnék, ha volna értelme erről vitázni, de nincs. Így aztán bátran kezdek neki a fejtegetésnek. 

Néhány jelentősebb vallás felemlegetésével kezdeném a dolgot. Legősibb intézményesült és napjainkig működő hitrendszer a hinduizmus. Megszámlálhatatlan Istenség és csodálatos lény, szinte követhetetlen előírások és betarthatatlan, egymásnak ellentmondó szabályok. A szó szoros értelmében nem is tekinthető egy vallásnak. Ne tekintsük tehát mi sem. A nyugati világban és a szomszédos közelkeleten legnépszerűbb a zsidó-keresztény világnézet és a muszlim hit. A távolabbi keleten számolnunk kell a buddhizmussal, taoizmussal, sintoizmussal, zen-buddhizmussal vagy a bön vallással. Párdon a kimaradókért, némelyikről még lesz szó.

A vallást tekinthetjük közösségszervező erőként is, ahol a hit megtartásának előírásai egyben az együttélés törvényei is, így a a normális lét fenntartásának eszköze. Nem utolsó sorban az isten(ek) iránti tisztelet kifejezésformája.

Nem nagyon hiszek abban, hogy a mai vallásokat összegyúrva egy eredeti ősvallást létre lehetne hozni. Ugyanakkor abban sem vagyok biztos, hogy a vallások evolúciója zökkenőmentesen levezethető a mai nézeteink és ismereteink alapján. Az általánosan elfogadott nézetekről és ismeretekről beszélek. Vegyük például a mai ismereteink szerinti európai műveltségünk eredetét és alapját: a zsidó hitet. Az Isten kiválasztott egyet a népek sokaságából és szövetséget ajánlott nekik. De ne ugorjunk előre. Volt itt teremtés meg kiűzetés és özönvíz mint Isten büntetése, aztán Egyiptom és Mózes, aki lehozta az úr parancsait a kiválasztott népnek.

A dolog akkor kezd érdekessé válni, amikor a Gilgames eposzt is behozzuk a képbe. Ugyanis a zsidó hagyományok feltűnően hasonlítanak az abban leírtakra. Jegyezzük meg Baál Isten nevét, akit a zsidók különösen rettegtek. Talán igaz is lehet az a bábeli torony, meg a körülötte kialakuló kavarodás? Vissza Mózeshez, a bálványimádókhoz és a dörgedelmes Isteni kinyilatkoztatáshoz. Hogy is szólnak a zsidó törvények?

És kihirdette Isten ezeket az igéket következõképpen:

Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából.>

Ne legyenek neked idegen isteneid színem elõtt.

Ne készíts magadnak faragott képet vagy bármely alakot arról, ami az égben fönt, a földön alant és a vízben a föld alatt van.

És kegyelmet gyakorlok ezrediziglen azokon, akik engem szeretnek és parancsolataimat megtartják.

Ne vedd az Örökkévalónak, a te Istenednek Nevét álságra, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki álságra veszi az õ Nevét.

Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed.

Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat.

A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, sem te, sem fiad, sem leányod, sem szolgád, sem szolgálónõd, sem barmod, sem az idegen, aki kapuidon belül van.

Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mind ami benne van és megpihent a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életû légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.

Ne ölj.

Ne légy házasságtörõ.

Ne lopj.

Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúságot.

Ne kívánd felebarátod házát. Ne kívánd felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálónõjét, sem ökrét, sem szamarát, semmit, ami felebarátodé!

Úgy tűnik, ezek a mai erkölcs alapját is képező gondolatok. Ne lopj, ne csalj, ne hazudj, tiszteld őseidet és Istenedet. 

Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy miféle népség az, akinek az Isten dörgedelmes hangon kell hogy olyan parancsokat osszon, mint a ne ölj, ne paráználkodj, ne kívánd meg felebarátod feleségét, szolgáját és jószágát? Elgondolkodott már azon valaki, miféle életet élhet az a nép(ség), akik természetüknél fogva ölnek, csalnak, lopnak, paráználkodnak és megkívánják felebarátjuk házát, feleségét és jószágát? Ez maga a fertő! Ezek után nem is (volna) csoda, ha az Isten újabb szövetségest választana magának... (Bár napjainkat tekintve is elkelnek ezek a parancsolatok...) Ámbár (tanár úr) ezzel a kiválasztósdival is van egy apró probléma, ezen ne akadjunk fenn. Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha már erkölcsünk nincs legalább valamink legyen amire mind büszkék lehetünk.

Ugorjunk egy fejezetet. Kereszténység. Az Isten új szövetséget köt az emberrel, elküldi hozzánk egyszülött fiát akit végül feláldoz a világ bűneiért. Jézus csendben, észrevétlenül születik meg épp oda, ahol a legnagyobb a szükség tanításaira. A római helytartó és a helyi papság azonmód elkezdi üldözni az újszülöttet akik távoli világok királyai és bölcsei jönnek felköszönteni.

Ősi mezopotámiai eredetű vallású népek felkent királyai és bölcsei jöttek köszönteni a világ ura fiának érkezését. Ilyen lehetett a mazdaizmus kési formája, a Zarathusztra és Zoroaszter nevével fémjelzett vallás. Mazda most nem autó márka, hanem Isten. Mazda tiszteletéből származik egyébiránt a Mithras kultusz is. Szűz Mária alakja pedig megtalálható Izisz képében már Egyiptomban. Csodálatos egymásra hatások és lenyűgöző evolúció. Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni ebben az útvesztőben. Kezdem komolyan azt hinni, hogy az a bizonyos torony valóban nagy gondokat okozott itt a földön.

Megvan még emlékezetünkben a babilóniai Isten neve? Baál. A követőit Paálnak hívták. Pálról meg a damaszkuszi út juthat eszünkbe (egyelőre ne foglalkozzunk a magyar alapítású pálos renddel). Az elkötelezett keresztényüldöző vált a legnagyobb igehirdetővé. Olyan ez, mint Róma püspöke aki az első lett a püspökök között. Talán nem véletlen. Az első Pápa a hagyomány szerint Péter, aki az első volt az apostolok között. Így hagyományozódott elsőbbsége az egyházi vezetők között. Érdeklődésre méltó történet a kereszténység államvallássá válása Rómában.Címszavakban (innen):

constantini fordulat

- Constantinus császár már a kereszténységgel akarta konszolidálni egyeduralmát (politikailag mozgósítható, szervezett erő volt, tiszta erkölcs jellemezte)

- 313. milánói edictum (türelmi rendelet)- biztosította a szabad vallásgyakorlatot, az 5o millió lakos 15%-a volt akkor már keresztény,

- visszaadta   a keresztények vagyonát, a papság immunitást /= adómentességet/ kapott,

- Róma püspöke megkapta a Laterán dombon álló császári palotát

- 321. a vasárnap ünnep lett, az egyház színe előtti rabszolgafelszabadítás elismerte,

- 325. Péter apostol sírja fölé bazilikát kezdtek építeni

- 325. Nicaea (a császár nyaralójában)- I. ökumenikus, egyetemes zsinaton(szünodosz= gyűlés, tanácskozás) a görög filozófia fogalomkészletével megkezdték a hit elveinek (= dogmák) elfogadását, ekkor fogadták el a „Szentháromság” tanát (Atya, Fiú egylényegű (homousius)↔ ariánusok, első eretnek irányzatok kialakulása - elszakadtak

 

A konstantini fordulat után a római császárság keresztény császársággá alakult át.

- A 4. század végére (388, Theodosius) a kereszténység a Római Birodalom államvallása lett,

- 5 patriarchátus : Damaszkusz, Antiochia, Alexandria /az antik bölcselet utolsó fellegvára/, Konstantinápoly, Róma (pápa= gör. atya - Szt. Péter utóda a római püspökségben, tiszteletbeli elsőbbség )

- 38o körül Szent Jeromos latinra fordította a Bibliát (Vulgata), az 5. sz. elején Szent Ágoston a De civitate Dei (Isten országa) c. művében megrajzolta az ideális keresztény állam képét

No kérem tisztelettel. A kereszténységnek van egy másik iránya is, amit ma nem sokan ismernek. A már említett Zoroasztriánus és maniteista gyökerekkel rendelkező Szkíta kereszténység. Annál is inkáb érdekes ez a dolog, mert sok finomság épp a Szkíta eredetű Magyarságtól származott át a ma ismert római katolikus felfogásba. Ilyen például a Szűzanya tisztelete. Szűz Mária aki egyébiránt a Magyarok Nagyasszonya, egy ősi elem a magyarság hitvilágában. Az Aranyasszony, Nagyboldog Asszony kultusza ment át Mária kultuszába. Nedm egyedülálló a jelenség, hiszen már beszéltem Íziszről, aki szintén előképe Szűz Máriának.

Egy szónak is száz a vége: A vallások és vallásos elgondolások egymásra hatása sokkal összetettebb, mint ahogy első látásra gondolnánk. Ezért is nem szeretem ha zsidó keresztény gyökereket emlegetnek. Európa, benne a Magyar állam keresztény eredetű (egyéb eredeteket ez nem befolyásol, csak árnyalja a képet). A kereszténységnek a zsidókhoz annyi köze van, hogy Jézust (közvetetten) ők feszítették meg. Igen, tudom hogy a rómaiak szögezték fel a keresztre, de nem elsősorban nekik volt útjukban. Bár kétségkívül nekik is, De a lényeg: A zsidók Isten parancsait rendre megszegték, ezért új szövetség köttetett az Ember és Isten között.

És most kanyarodjunk vissza egy kicsit Baál Isten papjaihoz, akik a Paálok, akik valami szellemi kapcsolatban állnak egyesek szerint a magyar alapítású pálos renddel. Ezek az egyesek azt állítják, hogy a pálosok hivatása az ősi mezopotámiai-pártus-szkíta-hun-magyar tudás tovább örökítése. Kérdések azért itt is vannak. Még ha őrizői is a rejtőző hagyományoknak és az ősi magyar erkölcsnek, akkor is kicsit nagy az űr a pálos rend megalakulása és mezopotámia között. Bizonyára jönnek majd tudósok, akik az űrt vagy kitöltik, vagy a két dolgot egymásról véglelg leválasztják.

Ami engem ebből az egészből leginkább érdekel, az a nyilvánvaló. A múlt legalább olyan képlékeny, mint a jelen vagy a jövő. nyilvánvaló, hogy amit hiszünk a múltról azt a jelen tudása alapozza meg. Így aztán nincs más dolgunk, mint a tudást összegyűjteni és azon keresztül, de elfogultságok nélkül szemlélni a hajdan voltat és az egyok eljövőt. Na ehhez kell az igazán erős hit. Tenni úgy is, hogy nem az előre elvárt eredményt kutatjuk, hanem az igazságot.

Ami miatt ezt a rövid és tömör konklúziót épp a (vallással) hittel kezdtem az egyszerűen megmagyarázható. Úgy tűnik, hogy a tudománynak megkövesedett dogmák állják útját. Hogy azokat ostobasággal vagy rosszindulattal ragasztották össze, szinte mindegy. Lényeg, hogy végre meg kellene tanulni átlépni ezeken a vaskos dogmákon. Persze mindkét oldalnak, ezt kell tennie. Aztán csak keresni pártatlanul az igazat és nem megrettenni attól, ami kiderül. Na ehhez igen nagy hit kell.