Nézelődtünk a boltban, de vagy az áruféleség volt kevés, vagy az ötletünk. Végül a fagyasztók előtt kötöttünk ki. Halrudat nem veszünk, mert nagyon gagyik. Az is kérdéses, hogy egy kiló pulykafasirtban mi lehet, ha 400 forintba kerül. Cordon blue sem tetszetős.

Vegyünk hecket! Én mondjuk annyira nem rajongok érte, de talán egy fokkal jobb, mint az egyéb fagyasztott tengeri halfélék. Van az alaszkai pollock, ami nem összekeverende Jackson Pollock festővel... Meg van a tőkehal, azt sem szeretem, és a pangasius nevű olcsó tucathal. Nem, nem azért nem szeretem, mert olcsó, hanem mert a tengerek lassan kiürülnek, mi meg tonnaszám emeljük ki belőlük a halat. A magyar tavakban meg remek fajták tűnnek el az érdektelenség miatt. No de egy szónak is száz a vége, vettünk hecket.

Rántott halfilé, joghurtos káposztasaláta, zöldséges rizs. Mondjuk a hal még olvadozik, az isten tudja mikorra lesz ebből (14:33) ebéd, de már marhára éhes vagyok.