Tegnap elmentünk rokonlátogatásra a Kerepesi úti temetőbe. Gyerekkoromban jártam ott utóljára. Akinek a sírját meglátogattuk, az a nagyapám nagybátyja, 1936ban halt meg. A család három-négy híresebb tagjának egyike.

Úgy indultunk neki az útnak, hogy majd egy dzsungelt találunk, talánt sírt nem is. Meglepetés volt, hogy a sír vadonat új, nem rég lett felújítva. Azt az interneten megtaláltam, hogy 2001ben védettséget kapott, de a felújításról nem tudtam.

Kicsit szégyenkezve álltam a sír előtt, mert eddig nem törödtünk vele. Én most kezdem felkutatni a családi emlékeket, amikről eddig fogalmam sem volt. Sok mindent tudtam persze, ade a rendelkezésemre álló informáci a töredéke annak, amit akár csak az interneten fel lehet találni.

Néhány napja sok időt töltök azzal, hogy információkat gyűjtsek. felvettem a kapcsolatot a Komárom Esztergom megye levéltárának vezetőjével, Fejér megye levéltárának vezetőjével, a Fejér megyei közgyűlés főjegyzőjével.

A napokban a család általam ismert tagjaival is szeretném felvenni a kapcsolatot. Az előbbit a hiteles dokumentumok felkeresése érdekében, az utóbbit pediga  családi anekdóták miatt. Engem egyébként ez az utóbbi inkább foglalkoztat. Nem annyira a tudományos tények, mint inkább az emberi sorsok és történetek érdekelnek.

Nagyapám családja révén csak igen korlátozott információk állnak rendelkezésemre. Többnyire csak levéltári anyagok és tudományos kutatások, mint Gyüszi László írásai.

Most arra várok, hogy a leveleimre reagálnak-e azok, akiket megkerestem. Remélem nem ütközöm falba rögtön az elején ennek a nagy munkának. Bár az eddigi munka java inkább öcsémet dícséri!