Tegnap este nagy örömömre egy igazán érdekes filmet néztem meg egy tudományosnak tartott csatornán. A három királyokról szólt. De kezdjük az elején!

Minap beszélgettem valakivel a magyarság ősi hitvilágáról. A mai napig az él a köztudatban, hogy a magyarok a Kárpát medencébe jövetelükig nem voltak többek barbár rablóknál, akik végigfosztogatták Európát, amig valaki jól farba nem billentett minket. István király véres vallás meggyökereztető rendeletei előtt pedig soha nem hallottunk a megváltóról és az Egy Istenről.

Aztán itt vannak a Hunok. Nem érdemes azon vitázni, hogy utódai-e a magyar királyok Attilának vagy sem. Ők annak tartották magukat, fogadjuk el ezt nekik! De a közhiedelem szerint Attilla sem volt más, mint rablóvezér, aki nem átallotta Rómát, az Isteni birodalmat támadni. Azt már kevesebben tudják, hogy Róma nem sok barbár törzsnek fizetett adót, Attilának viszont fizettek. Azzal sincsenek tisztában sokan, hogy Attila kora legjelentősebb hadvezére volt. Amerikai katonai akadémiákon oktatják hadi taktikáit. Csak nálunk kell barbár rablónak feltüntetni, akitől származásunkat amúgy sem érdemes levezetni.

Azt viszont Attilának fogadjuk el, hogy Ő saját magát a Szkítáktól származtatta. Azoktól a Szkítáktól, akiket saját korukban igen változatos nevekkel illettek. Ezek a Szkíták, származásukat tekintve magukat pedig egyenesen a nagy vadásztól eredeztették, akit Nimród néven tiszteltek. Nimród mellesleg a királyok királya, az első szakrális földi király. Nimród - Ménrót a mai napig a csillagok közt látható az Orion csillagkép alakjában.

Tudom, hogy sokaknak itt már kezd délibábossá válni a dolog, de menjünk csak tovább. Szkítiáról tudni lehet, hogy magas műveltségű, gazdag nép volt. Nagy hagyományokkal és fejlett civilizációval rendelkeztek. De azt kevesen tudják, hogy műveltségük Mezopotámiából származik, a két folyó közéből indultak hódító útjukra. Arról a területről beszélünk, ami ma Irak, Irán, Szíria néven ismerünk, de birodalmuk egészen a Kárpátokig terjedt. Tárgyi emlékeik előkerültek Ukrajnától kelet Kínáig.

A szkíta műveltség messze túllépte az egykori Szkítia elismert határait. Bizonyság erre a Romániában - Havasalföldön és Moldvában - előkerült szkíta típusú leletanyag, Erdély szkíta emlékei és a mai Magyarországon az Alföld, ahol számos temető és település látott napvilágot. A magyarországi leletek közül kiemelkedik a két aranyszarvas (Tápiószentmárton és Zöldhalompuszta), amelyek a szkíta művészet emlékeinek élvonalába tartoznak.

Jó-jó, Szkíták, Magyar őseredet, származás elméletek, de mi köze mindennek a három királyokhoz? Most akkor kezdjünk el a múltból napjaink felé haladni. A Három (napkeleti) Királyok a betlehemi csillagot követve érkeztek Júdeába, dicsérni az érkezőt, a királyok királyát. Hagyományosan a három király három országból érkezett a jelet követve. Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Érkeztek pedig Indiából, Babilonból és Etiópiából. Ez már csak azért is érdekes, mert ez a hagyomány emléket állít az egyiptomi eredetű Kopt kereszténységnek. Ők úgy tartják, hogy a szövetség ládája náluk, Etiópiában van.

Kik lehettek azok a királyok, akik egy égi jelet követve érkeztek Jézust látni? A történet úgy mondja, hogy napkeletről érkeztek az utazók, hogy ajándékaikkal megtisztelhessék a kisdedet. A három ajándékból (mirha, tömjén és arany) keletkezett a hit, hogy a királyok is hárman lehettek. Ellentétben a hagyománnyal az a valószínű, hogy nem három különféle országból érkeztek. Leginkább Babilon lehet a kiindulásuk. Az is feltételezhető, hogy nem királyok, hanem magas rangú papok voltak. Azt már itt halkan megjegyzem, hogy a három utazót a korabeli emlékekben Magoi-nak említik, ami a film szerint is mágust jelent. De miért mentek volna Babilonból, egy teljesen más vallású térségből Júdeába ezek a magas rangú papok, hogy egy csecsemőt tiszteljenek?

A történet kezd izgalmassá válni. Babilonban akkortájt egy olyan vallás volt uralkodó, ami a mai napig fennmaradt. Ez a Zoroasztrizmus. Zoroaszter egy isten tiszteletét írta elő, ez Ahura Mazda (Ahura-Úr; Mazdá-Bölcs). A Zoroaszteri tanításból következett, hogy eljön a megváltó. (Méghozzá ott ölt fizikai testet az Isteni természetű lény, ahol rá a legnagyobb szükség van. -ez saját megjegyzés) Ennek a megváltónak a jelét követve érkezett a három főpap -magoi (mágus-magas) Júdeába.

Megszületett a megváltó, és elkezdődött az ismert kereszténység. De az kevésbé köztudott, hogy a kereszténységhez igen hasonlatos Zoroasztrizmus is fejlődött tovább az íjfeszítő népek között. Azért használom ezt a kifejezést, hogy ne legyen zavaró, ha Szkíta-Hun-magyarságot írok, pedig a tény mégis csak ez. És az is tény, hogy őseink Jézus születése előtt hatszáz évvel már "őskereszténynek" mondhatók.

A Szkítákon, Hunokon keresztül ránk hagyott hit olyan tárgyi leletekben ölt testet, mint a leggyakoribbnak mondott honfoglalás kori lelet, a mellkereszt. Történeti hűséggel számol be a hazánkba érkező térítők némelyike arról, hogy az itt talált népek gyakorta keresztényibbek, mint azok, akik a térítőket küldték.

E tények ismeretében át kell kicsit gondolnunk István rendelkezéseinek alapját. Első hivatalosan is elismert királyunk nem a vallást kényszerítette erővel a magyarságra, hanem a feudális államot a hagyományos törzsi rendszerrel szemben. Hiszen úgy tűnik, hogy a nép előtt nem volt ismeretlen az Egy Isten és a megváltó képe, de a Szentháromság és a Szűzanya tisztelete sem. Máriát mi magyarok Nagyasszonynak, Nagyboldogasszonynak tiszteljük. És hogy tekerjek megint egyet a történet fonalán, megemlítek még egy érdekességet. Nem ismeretlen a párhuzam, de a fentebbi gondolatok tükrében sok új információt fedezhetünk fel.

Mária, Nagyboldogasszony, az Isten anyjának alakja nem a zsidó-keresztény gyökerekből ered. A Szűzanya tisztelete már az Egyiptomiak előtt sem volt ismeretlen. Akkoriban a neve Ízisz (Isis) volt, a név jelentése a lényeg lényege. Származását tekintve Hettita lehetett. II: Ramszesz fáraó sokat hadakozott Hettita szomszédaival, akiket végül is legyőzni nem sikerült. Híres csatája Kádesben (ma Szíria) folyt. A hettiták alapvetően a mai Törökországban és a tágabban vett egykori török birodalom területén éltek, tehát az arab félszigeten, amely szomszédos a már említett babiloni központú óperzsa birodalommal.

Ramszesz korából származó leírások a Hettitákat feltűnően hasonlóan mutatják be, mint később az óperzsa birodalmat is magába foglaló Szkíta népeket a későbbi görögök. Nadrágot viseltek, csúcsos süveget hordtak, lovon közlekedtek és harcmodorukat lovasíjászok és harci szekerek jellemezték. (Csendben jegyzem meg, hogy a legősibb kocsi lelet a Kárpát medencéből került elő!)

II. Ramszesz (Ramszesz Meriamon Uszermaatré Szetepenré; kb. i. e. 1302 – kb. 1213) az újbirodalmi XIX. dinasztia harmadik fáraója (kb. i. e. 1279-től haláláig), az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója. Rendkívül hosszú, 66 éves uralkodási ideje alatt (a fáraók közül egyedül a csaknem egy évezreddel korábban élt II. Pepi uralkodott hosszabb ideig) nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is; uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette.

wikipédia

Kicsit még visszafelé haladva az időben eljutunk a nyugati civilizáció gyökeréig Mezopotámiába. Az ószövetség számos története, babiloni közvetítéssel innen került a zsidó mitológiába. Visszajuthatnánk saját eredetmítoszainkkal is, hiszen újra Nimród-Ménrót alakjával találjuk szembe magunkat, aki az ószövetségi hagyományok alapján nekilátott Bábel tornya megépítésének. (Bár ezt a bíblia nem mondja ki, de a hagyomány ezt tartja)

A Biblia szerint az özönvíz után életben maradt Noé három fiától származik az emberiség. Noé legrosszabb fia, Hám utódai közül Kús (vagy Khús) nemzette Nimródot, aki hatalmaskodni kezdett a Földön. Országa először a babilóniai Bábelben volt, amit aztán Asszíria vidékére is kiterjesztett. Itt engedtessék meg, hogy egy rövid kitérőt tegyek. Az ókori irodalom eszközei között található az ellenfél -ellenség felmagasztalása, ha azt végül legyőzték. Minél rangosabb, bátrabb, hatalmasabb volt az ellenfél, annál nagyobb erényt jelentett a felette aratott győzelem. Igen ám, de ismeretes volt a ennek ellenkezője is. Amikor az ellenséget a leghitványabb, legalávalóbb színben tüntetik fel, aki maga a megtestesült gonosz. Ezt akkor alkalmazták, ha az ellenséget valamilyen érthetetlen oknál fogva nem tudták legyőzni...

Álljunk meg egy szóra. Az ószövetség számos történetének alapja a Gilgames (mezopotámiai sumer) eposzból származik. Ilyen az özönvíz is.

Összegyűltek az istenek és elhatározták, hogy vízözönt bocsátanak a bűnös világra. Ott volt Anu, az istenek atyja, Enlil, az istenek királya, követük, Nimurta, a háború istene és Ennugi, az alvilág fejedelme. De ott volt a fényes szemű Ea is, a bölcsesség istene, aki szerette az embereket és ő elárulta a jámbor Utnapistinek, hogy mit terveznek az istenek. . - Ubara-Tutu fia - mondta Utnapistinek az isten -, rombold le házadat és építs bárkát helyette, ne törődj vagyonoddal, örülj, ha életedet megmentheted. De a bárkába vigyél magaddal mindenféle élőlényt ! Felelt Utnapisti az istennek : - Megértettem szavaidat és aszerint fogok cselekedni. De mit mondjak a városban a népnek és a város véneinek, ha látják készülődésemet? Akkor így oktatta ki Ea az embert, akinek a megmentését elhatározta: - Mondd nekik ezt: "Úgy látom, Enlil, Nippur istene megharagudott reám, ezért nem maradhatok itt tovább a ti városotokban, Enlil földjén. A tenger szent vizére szállok, hogy Eánál, az én uramnál lakozzam. De reátok gazdagság esőjét bocsátják az istenek, amelynek nyomán bővebb lesz az aratás."

innen idézve

Nimród alakja nem más, mint az eposzban megjelenő Gilgames, aki az Isteni igazságszolgáltatás túlélőjének leszármazottja. A magyar őseredet mondák Nimród -Ménrót két fiától, Hunortól és Magortól eredeztetik a Magyar és Hun népeket. Ha figyelembe vesszük, hogy őseink államszervezése kettős rendszeren alapult, tehát a világi és vallási hatalom elkülönült egymástól, akkor feltételezhetjük azt is, hogy a két nép a világi és misztikus hatalmat képviselve egymással párhuzamosan és szoros egységben fejlődve alkotott egy népet.

A papi kaszt, azaz a mágusok, magasok, magoiok (magyarok) voltak, akiknek hivatása a népek felemelése, az Isteni ige közvetítése, áttételesen a gyógyítás és a kultúra megőrzése volt a feladata az idők kezdetén. A kettős hatalom volt az, amit Istvánnak meg kellett törnie, hogy az új feudális állam létrejöhessen. Más oldalról nézve pedig újra kellett egyesítenie a földi és a szakrális hatalmat egy személyben. A Sumer eredetű mondáktól kezdve, az őskeresztény gondolatokig minden egyenes ágon levezethető a honfoglalás kori magyarságig. Az igaz, hogy ez az ág nem az elfogadott zsidó-keresztény irányból ért el a Kárpát medencébe, de a gyökere azzal mégis egy.

Hogy miként szövődött az eltelt időkben a népek és kultúrák alakulásának fonala, azt nem fogom kibogozni, nem célom bebizonyítani semmit. Hiszen az mindenesetre tisztán látható minden bogozás nélkül is, hogy a kereszténység tanításainak gyökerei a Sumer birodalomból erednek. Ahonnan őseredet mondáink tanúsága szerint mi magunk is elindultunk.

Azon pedig már csak csendben tűnődöm, hogy a legrégebbi írásos tárgyi lelet a tatárlakai agyagkorongon került elő, és a mintegy hétezer évesre becsült korával bőven megelőzi a sumer ékírásos agyagtáblákat. A korong jelei egyébiránt feltűnő hasonlóságot mutatnak a sumer ékírással és a székely rovással, de párhuzam, fedezhető fel a kínai írásjelekkel is...

És azt is csak halkan mondom, hogy a magyar nyelvet tartja számos nyelvész a legősibb, helyben maradó nyelvnek. A Kárpát és Tarim medencék közt elterülő hatalmas terület és a vonzáskörzetükbe tartozó vidékek olyan titkokat rejtenek, amiknek feltárása át fogja írni az emberiség ismert történetét -Már ha lesz bátor jelentkező, aki szembe mer szállni a megkövesedett dogmákkal.