Hazánk mai arculata meglehetősen távol esik a hajdan láthatott megjelenéstől. Ma a Hortobágyra úgy gondolunk, mint a forró, szikes rónaságra. Holott eredetileg jobbára sárrét, láp, láperdő és mocsár volt. Híre sem volt a nagy alföldi rónaságnak, hiszen az csak a folyamszabályozással alakulhatott ki, miután lecsapolták ezeket az ősi lápokat. A folyamszabályozás Széchenyi István nevéhez köthető.

"Széchenyi ugyanis felismerte, hogy milyen nagy lehetőségeket ad az országnak a közlekedés fejlesztése is. Miután már többször beutazta Európát, látta a követendő mintákat: „Ott az élő példa előttünk Britannia, minek tovább keresnünk?” Észlelte, hogy a hazai közlekedési viszonyok le vannak maradva és talán éppen ezért tekintette szívügyének, hogy itthon is kiváló minőségben és minél nagyobb hosszúságban épüljenek ki kőutak, vasútvonalak és vizi utak. Leginkább a gőzhajózást tartotta fontosnak, és így jött rá arra, hogy Magyarországon szinte alig található biztonságos vízi út."

forrás: http://phbences.hu/hu/node/270

A természet már csak olyan, hogy amit elvesznek tőle, azt így vagy úgy , de visszaveszi magának. Így alakulhatott ki a (klikk oda ►)csóri tó is, ami hivatalosan belvíz. Utánpótlás nélkül pedig minden bizonnyal meg is szűnik, ahogy lassacskán elpárolog.

Nincs májja, mint a csóri csukának

A csóri vendégfogadóban (mely Fehér vármegyének egy magyar faluja) soha a’ vendégek csuka májját nem ehettenek; mert a’ szakácsné (igen szeretvén a’ megsűlt májjat önni) maga emisztett el, azt akarván a’ vendégekkel elhitetni: hogy a’ csóri csukának semmi májja nem lenne. Mátyás király semmi májat nem evett, nem ugyan azért, mintha nem szeretné, hanem (Galeottusnak írássa szerént) kis korában két embert látván, kik a’ csuka májon vér folytáig összevesztenek, megfogadta légyen: hogy soha nem fogja azt önni. Egyszer még is a’ csóri vendégfogadóba (midőn a’ csukát béhozták) a’ szakácsnétúl a’ csuka máját kérdezte. Akkor mondotta a’ szakácsné: hogy a’ csóri csukának nincsen májja. Ekkor a’ király is: de a’ palotai pácának se lesz száma. Ekkor előadta a’ májat.

forrás: http://matyasmesek.oszk.hu/main.html?mu=hangzo_mese_74_nincs_majja_mint_a_csori_csukanak.xml

Ebből az időből származik a csikósromantika és a pusztatizes is.