Már a múlt hét végén éreztem, hogy nem vagyok 100 százalékos, de most aztán kijött rajtam a takonykór. Iszok valami pezsgőtablettát, fújom az orrom, krákogok, mi kell még a boldogsághoz?

A tegnap délutánra, estére ígért időjobbulás sem érkezett meg. Reggel ugyanolyan szürke volt az ég, mint azelőtt. Talán mostanra kezd kicsit tisztulni, de nem jelentős a változás. Ez már tényleg ősz, a kellemetlenebbik fajtából való. Szél van, hideg van, ezektöl meg kissé levert vagyok.

A héten csak pénteken és szombaton dolgozom, de akkor estére megyek. Ez egyébként általános lesz októberben. Már mint az esti műszak. Két fél napot megyek napközben, ezt leszámítva csak este vagyok beosztva. Nem mondom, hogy nagyon örülök neki, de hiába vitáznék emiatt. 

Kedves talált anyagot az új kaftánhoz, már csak a varrónővel kell beszélni, hogy mikor tudná elvállalni. Van még itthon anyag egy parasztinghez is, talán azt is el kellene készíttetni végre. Ma meg a postára kell benéznem, mert megjött a kedves bicskája a gyártótól.

Hát ilyenek vannak. És már nagyon várom, hogy menjünk Kőszegre!