Mi minden történhet négy nap alatt? Rengeteg! Katasztrófák tömkelege, terrortámadások, vagy megszületés, rendezvények, négy nap alatt bármi megtörténhet.

Ehez képest a mi négy napunkban nem történt szinte semmi. Mégis eseménydúsnak mondható négy nap van kollégáim és az én hátam mögött. A nyomtatót akkor kezdte el szerelni egy ipse, amikor ma eljöttem. Gáz! Ma kedd van, az meg pénteken állt le. Pénteken és szombaton még néha sikerült bele életet lehelni, de vasárnapra teljesen feladta. Szerelő jött, megnézte, megrendelte az alkatrészt németországból, ígérte magát több időpontra, végül ma négy-fél ötkor sikerült megérkeznie. Komoly teljesítmény.

Hét végén és normál munkaidőn kívül nincs támogatásunk se telefonon, főként nem szervíz. Ez a négy nap leállás már csak azért is rendkívül kellemetlen, mert nyitási akcióban vagyunk. Ja a másik, a nagy nyomtatóban lévő papír amiböl az akciós méret is készül, el fog fogyni. Mondjuk ez nem lenne baj, ha tudnánk rendelni belőle. Na a baj az, hogy magyarországi raktárban nincs, de az sem biztos, hogy külföldről megjön időben.

Akkor majd ott állunk a már ugyan működő, de üres nyomtatónkkal. (fasza!) Meg a hosszú sorokban kígyózó vásárlókkal, akik a régen kifizetett képeikért jönnének és még mindig / vagy már megint nem tudjuk kiszolgálni őket. Fejetlen és szervezetlen az egész kibaszott kóceráj.

Arról nem is beszélve, hogy előző hét közepe óta az egyik expressz nyomtató-szerkesztő is leállt, amit ma délelőtt / délre sikerült megjavítani. Addig egy nyomorult expressz gép állta a sarat, meg mi, akiket szídott a sok vevő. Anyukámnak Isten bizony nincs köze a leálláshoz, ezért nem értettem, hogy Őt miért emlegetik páran. Nem tudom hányan keltik a bolt rossz hírét, de biztos sok ilyen akad. Nem jó kezdés ez!

Ma meglepődtem, hogy egy bizonyos kor felett milyen agresszívek az emberek. Igen, ez korfüggő. Egyrészt szegény kisöregek otthon unatkoznak egyedül, ezért aztán kihasználnak minden lehetőséget a beszédre. Mi mondjuk nem beszélgetőtársak vagyunk, dolgunk is van, rángatnak is az érdeklődők, de az csak nyomja és nyomja és ha arréb lépek kettőt, jön mint az árnyék. Párat le kellett állítani a sarokba, hogy ha ráérek meghallgatom majd. Addig úgy sem megy el, amig le nem jár a lemez.

A másik meg a hetvenes fasz, aki a nagyanyámkorú nőivel felvett pornóképeit akarja kinyomtatni. Azt mondja album. Meg hogy akt szerű. Hát nem szerű... Mondom neki, ez bácsi kérem nem akt, hanem a legócskább pornó amit valah láttam. Fogalmam nincs miért sértődött meg. Ilyen ocsmány képeket tényleg nem láttam még. Nem tudom, hogy a kolégáim kinyomtatják-e neki. Mondtam a papának, hogy én ezeket a képeket nem láttam, külömben meg kellene tagadnom a nyomtatást. Ocsmány volt, na.

A harmadik meg az agresszív koléga, akinek a felesége csak „negyven” képet hozott és így meg úgy, hogy nem engedtük előre meg nem tudom még mi. Mondom neki az nem úgy van, mindenki kivárta a sorát. Én, csak azért mert a másiknak van 800 képe nem mondhatom, hogy vigye máshová. Mellesleg kiderült, hogy nekik is vagy négyszáz kellett volna... No comment. De kiokosítani azért volt kedve a kolégának, hogy mit hogyan kellene csinálnunk.

A legjobbak a vénasszonyok. Azt nem tudja, hogy a gépekre ki mennyit vár, de ha az előtte lévő -aki mondjuk nem ott ácsorgott hanem értelmesen töltötte az idejét és vásárolt amig sorra kerül aztán a géphez lép hogy dolgozzon, az egy felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan dolog.Öregasszony pedig megsértődik, mert az nem ott állt ahogy Ő.  Aztán nekilát mocskolódni, hogy az ilyen meg olyan és a férje ha itt volna, de (és rám néz) maga amekkora ember igazán szólhatna neki (mutat a gépet használó férfira). Odaléptem a férfihoz, és bár már nem voltam szolgálatban, megkérdeztem miben segíthetek, neki. Mondanom sem kell, a nő puffogott még egy kicsit. Nem érdekelt, már civilben mentem vissza vásárolni, csak vissza néztem a boltba, hogy minden rendben van-e.

Mondjuk ilyen rohamra nem számítottunk, tényleg volt, aki nyolcszázasával hordta a képeit három napig. Értem én, hogy ilyen ár nem lesz több, de azért ehez pofa is kell -nem is kicsi. Kíváncsi vagyok mi lesz, ha elfogy az akciós képhez való papírunk...