A katasztrófák évtizede(i) néven is emlegethetnénk napjainkat. Gondoljunk csak a cunamira, ami több százezer ember életét követelte. Vagy gondoljunk az özönvízszerű esőkre, amik dél amerikában gyötrik az amúgy is leszegényedett lakosságot. Eszünkbe jutnak a jégtáblák nélkül maradt jegesmedvék és a magashegyi gleccserek vészes olvadás. Van aki az állítja, hogy ezek a szárazföldi vízkészlet akár 80 százalékát kitevő édesvíz raktárak 2035re teljesen eltűnnek. Ezzel globális katasztrófát idézve elő a földön. E jelenségek mellé társulnak a mind gyakoribbá váló tektonikai anomáliák is.

itt egy érdekes felvétel tekinthető meg

Globális klímaváltozás

Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz okozza a Föld hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet.

A fenti sorokat a sulinet oldalán találjuk a témában. Régóta folyik a harc, melegszik-e a föld klímája, és ha igen, akkor ez milyen közép és hosszútávú jelentőséggel bír? Különös figyelem kíséri mindezen változások emberi tényezőit. Ezek között szokás megemlíteni az épített környezetet, a kén és széndioxid kibocsátást, a túlzott ipari tevékenységeket vagy a városi közlekedést.

Ide sorolhatjuk ugyan akkor a nagymértékű erdőírtások és a vizek elszennyezése mellett a nagyüzemi monokultúrás mezőgazdaságot és állattartást is. Környezetünk szennyezése kapcsán arról se feledkezzünk meg, hogy a kézzel fogható (értsük ide a gázokat is) szennyezéseken kívül vannak sokkal elvonrtabb szennyezők is. Hihetetlen mértékű elektroszomgban élünk.

Háztartásunkat ma már nem tudjuk elképzelni villamos energia nélkül. Nem volna sem hűtő, sem klíma berendezés, sem fény, sem számítógép –hogy csak a „legfontosabbakat” említsem. De nem volna áram nélkül se légi, se földi közlekedés, sem egészségügy de még honvédelem sem… Mindehhez írdatlan mennyiségű energiára van szükségünk. A mindennapi energia márpedig jobbáras fosszilis tüzelőanyagokból, vagy nem kevésbé veszélyes fúziós eljárásokból jön létre.

Földünket behálózzák az elektromos vezetékek, melyek nagy mennyiségű elektroszomgért felelősek, de nem egyedül ezek adják a terhelést. Jusson eszünkbe, hogy TV, rádió, és mobiltelefon szolgálja a kényelmünket. Ezek mind rádió hullámokat fognak be és alakítanak át számunkra hasznos információkká.

Lelkes környezetvédők gyakran tiltakoznak az újabb átjátszó egységek, mobil adótornyok  vagy katonai lokátorok kitűzött építési területein azok megvalósulása ellen. Vonatsínekhez kötözik magukat a környezetre különösen veszélyes hulladékot szállító tehervonatok útjában. Mindez dícséretes és elismerésre méltó dolog. Zöld mozgalmak figyelmeztetnek, hogy civilizációs tevékenységeink milyen veszélyesek, olykor akár saját fennmaradásunkat veszélyeztetik. Milyen igaz… Veszélyben a Föld!

200 év ipari szennyeződéseit alig néhány nap alatt a légkörbe juttatja egy vulkán. Már pedig vulkánok mindig működtek a földön. A nagyobb kitörések napokra, hónapokra, néha évekre befolyásolhatják a klíma rendszert. Ugyanakkor fogalmunk nincs (nem nekünk civileknek, hanem a kutatóknak), hogyan áll össze globális rendszerré az időjárás és azt miként befolyásolja a tengeri áramlások mozgása. Pontosabban elképzeléseink már vannak, de az ismeretek alapján bármiféle előrejelzés leginkább pusztán hasraütés szerű jóslatnak látszik.

Ebben a rendkívül összetett földi rendszerben sem igazodunk ki teljesen, nem hogy társbolygónk és a napunk hatásainak teljességét megértsük. Holdunk egyértelműen hat a föld vízháztartására, annak egyensúlyára, az ár apály jelenségeken keresztül. Azt is megfigyeltük, hogy a naptevékenyég is befolyással bír a földi rendszerre. Még sem ismerjük a pontos összefüggést és hatásmechanizmust. És ez tény.

Ahogy az is tény, hogy a klímaváltozásban a légkörben jelenlévő ózon mennyiségének változása is fontos szerepet játszhat. Tudjuk, hogy bizonyos, a technológiai folyamatok során használt gázok lebontják az ózont. Így ezek használatát ésszerűnek tűnik mellőzni. Ugyanakkor nem világos és egyértelműen definiálható az összefüggés a freonok és az ózonszint közötti kölcsönhatás.

Mindezek tudatában érdekesnek tűnik a globális klímaváltozással összefonódott emissziós kvóta kereskedelem. A sok ismeretlennel bíró egyenletben körvonalazódni látszik két jól kivehető ésbehatárolható tényező. A globalitás és az üzlet. Ezt leszámítva minden más ismeretlennek tekinthető. A tényként hivatkozott adatok hitelességét egyre többen kérdőjelezik meg.

India tagadja, hogy a himalájában felhalmozódott vízkészlet a kimerülés szélén lenne, sőt a jelenlegi olvadási ütem  mellett a kimerülést 2300ra saccolja. Hát persze, hiszen az egyik legnagyobb kibocsátó, mondhatnánk. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy az iparosodás bizonyos magasabb fokán álló nemzetek saját érdekeiket szem előtt tartva igyekeznek gátolni a fejlődő országok felemelkedését.

Csavarjuk tovább az összefüggést. A fejlődő országokban a már fejlett iparral rendelkező államok gyártatnak. Ázsia tele van Amerika és Európa legnagyobb iparvállalataival, akik az olcsó munkaerő és a korrupt állami vezetések miatt jó közegben érzik magukat. Mondjuk ki magyarul, nyugodtan zsákmányolhatják ki ezeket a vidékeket. Kína némileg más, de ezt érdemes majd külön is megnézni.

Itthon, ahol már nem termelek, bátran vállalok olyan feltételeket, amiket a fejlődő országok képtelenek vállalni. A kvóta kereskedelem sem más, mint a kizsákmányolás hatékony eszköze. Redmek üzlet és kiváló terep a spekulációra. Bár ezzel még nem magyaráztunk meg mindent, ami indokolná a globális klíma katasztrófa hirdetését.

A különlegesnek nevezhető időjárási helyzetek mégis csak vannak. Bár sokan azt is vitatják, hogy mennyire különlegesek ezek az események. Bár a meteorológia kezdetének az első hőmérő  megalkotását tekinthetjük (1600as évek eleje), viszonylag egységes meteorológiáról mintegy 150-200 évre visszamenőleg beszélhetünk. Iparról, mint tudjuk, 1769től- az első modernkori gőzgép bemutatásától.

Érdekes, hogy rögtön az iparosodás hajnalán a kis jégkorszaknak nevezett időszak megszűntével vette kezdetét a globális klíma katasztrófa. Legalább is hivatkozási alapnak elég jónak tűnik. Ezt a kis jégkorszakot az 1200as, 1300as évektől bizonyítják tárgyi leletek is, feljegyzések is. Elképzelhető, hogy a pár évtizedes iparosodás számlájára írható a viszonylagos felmelegedés?

Jó tudni, hogy a melegedés mértéke néhány tized fok átlagos melegedést jelent. Azt se felejtsük el, hogy a földtörténet hajnalán, a nagyobb jégkorszakok között az átlag hőmérséklet akár négy, öt fokkal is a mait meghaladhatta. Abban az időben, amikor a mai fosszilis tüzelőanyagaink keletkeztek… A hülés-melegedés úgy tűnik a kőzetmonták vizsgálatából is, hogy ciklikusan ismétlődő periodicitást mutat. Mese nincs, a Föld klímája koránt sem állandó.

Akkor mi okozza a problémát? Ha a földtörténeti korokban, de akár az emberiség idejével is mérhető időszakokban a hőmérséklet ilyen széles spektrumban mozog, akkor ebben nyilván nem az ember (és tevékenységei) a meghatározó tényező. Bár azt azért szögezzük le, hogy hatékony segítségünkkel nagyban hozzájárulhatunk mi is a rossz irányú változásokhoz. Helyenként az elsivatagosodás emberi tevékenység nyomán alakult ki, de erről is máskor beszéljünk.

A nyilvánvaló változások mellett szükséges még valami, hogy katasztrófa hangulat legyen és ennek megfelelően beindulhasson a katasztrófa biznisz. Méghozzá természeti csapások. Már pedig úgy tűnik, hogy a Bíbliai végítéletek mértékét kezdik elérni a mindenféle csapások. Földrengések, árvizek, cunamik, csapás csapás hátán.

Ettől hangos a sajtó, tévé, rádió, ezt hangoztatják vezető szervezetek és politikusok. És még ha nem is nőtt jelentősen a valódi csapások száma, a köztudatban él és létezik a klímakatasztrófa rémképe. A rémképek pedig a befolyásolás legjobb eszközei. Az embert nem a kíváncsisága, hanem a félelmei irányítják. Ha nem így volna, régen kihalt volna az emberiség.

Akkor valójában mi okozza a ténylegesen szokatlan eseményeket? Földrengéseket ott, aholnem szokásos, tornádót akkor, amikor nem szokásos és hurrikánt olyat, ami nem szokásos? Az ember, csak nem úgy, ahogy azt tálalják nekünk. Az csak a felszín, ami alatt sötét összeesküvés húzódik meg. Hány olyan project van, ami nem nyilvános, vagy nem a nyilvánosan bemutatott feladatokat hajtja végre? Egyről biztosan tudok, a HAARP Project.

Néhány régebbi gondolatot idézek fel. A tények nem nagyon változtak, a gondolatok sem, így időszerűségük cseppet sem szenvedett csorbát.

 

2007-09-02 13:55:58 vasárnap Vékony jégen táncolunk!

 

Fura dolog ez az emberi elme. Ami innen nézve hatalmasnak tűnik, az valójában lehet, hogy hihetetlen kicsi. Minden csak nézőpont kérdése. Itt a földön hatalmas életterünk van. Persze nem hatmilliárd emberre, és a népesség egyre nő. De hogy is néz ki ez a mi életterünk? Az egyetlen hely, ahol legjobb tudásunk szerint képesek vagyunk élni? A Kék Bolygó.

A tejútrendszer szélén, egy jelentéktelen naprendszer apró bolygója. Gaia, a földanya. Érdemes lenne kicsit jobban megismernie mindenkinek. Hegyek, völgyek, élet mindenhol. Víz és levegő, gravitáció. De tudja-e mindenki, hogy mekkora valójában ez a tér, ami az élet rendelkezésére áll?

Milyen hihetetlenül vékony? Sopron és Debrecen között 445 Km a távolság, Budapest és Prága között 530 Km Prága messzebb van Budapesttől, mint a végtelen űr. Az csak 483 Km! Ez a légkör legkülső határa. Innen kezdődik a sötétség, a hideg, a világűr. Minden, ami az életben maradásunkhoz nélkülözhetetlen, az ezen a nagyon vékony hálón belül található, ennek is az alján. 16 Km a levegő határa, 25-50 Km magasságban található az ózon réteg, ami a káros sugárzások nagyrészét kívül tartja. 16Km, a szomszéd város van ilyen messzire, könnyed sétatempóban ez négy óra. 25 Km, egy napi járóföld, és minden, amit élőnek ismerünk, ezen a határon túl elpusztul a külső sugárzástól! Hihetetlen? Ez választ el minket az ismeretlentől, ebbe a vékonyka védőernyőbe nem kellene belepiszkálnunk, folyamataiba beleavatkoznunk anélkül, hogy legalább kicsit megismernénk. Hogy értenénk a benne működő elveket és mechanizmusokat.

Mindösszesen ez, a keskeny réteg az otthonunk. Hát vigyázzunk rá!

2007-09-02 10:19:46 vasárnap Eső Isten siratja Mexicot.

 

Vasárnap reggel. Ébredéshez legjobb egy kis tudományos nézelődés. Spectrum: Az időjárás urai. Na ez épp megfelelő téma. Elképesztő, hogy az ember milyen dolgokat ki nem talál. Esőcsinálásról régóta tudok én is. Ezt már gyerekkoromban is mesélték. Rakétákat lőnek fel jódkristályokkal, ami aztán segít a pára kicsapódásában, így megelőzve a jégesőt. Ez rendben van. De ezzel vége is? Ha jól tudom, a jód befolyásolja a pajzsmirigy működését.

A pajzsmirigy-hormonok képződéséhez jódra van szükség. A szervezetbe bejutott jód a pajzsmirigyben tárolódik, és a szükségletnek megfelelően használódik fel a pajzsmirigy hormonok képződéséhez. A pajzsmirigy hormonoknak fontos szabályozó szerepük van szervezetünk működésében. Részt vesznek az anyagcsere folyamatok összehangolásában, szükségesek a normális növekedéshez, a testi és szellemi fejlődéshez, a reprodukcióhoz, szerepet játszanak a hőszabályozásban, a vérképzésben, az ideg-izom működésében. A hiánya is gond, de a többlet nem? A jódot különösen Magyarországon nehéz túladagolni, de azért nem lehetetlen. Ilyenkor fejfájás, pattanások és bőrkiütések jelentkezhetnek. Jód túladagolás a szükséges napi mennyiség 5-20-szoros bevitele esetén alakulhat ki. Nagy mennyiségű jód véletlen lenyelését követően az akut jódmérgezés tünetei észlelhetők: hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, dehydratio, hipotenzió (tartós) kollapszus hajlammal, glottis ödéma, vérzéshajlam (nyálkahártyák, vesék), cianózis, vesekárosodás (glomerularis és tubularis necrosis), ami anuriához vezethet (1-3 nap után), paresztézia, láz, és tüdő-ödéma. Hosszú távú, nagymértékű jódfelvétel esetén a hyperthyreosis tünetei tachycardia, nyugtalanság és tremor jelentkezhetnek.

Ennyit a jódról, ennek a felét sem értem, de ezt találtam a témával kapcsolatba. Azt hozzá kell tenni, hogy nem tiszta jódot, hanem ezüst jodidot használnak. A mechanizmus lényege, hogy a felszálló meleg légáramlatok a port akár több ezer méterre is feljuttatják, a felhő belsejébe, a felhő túlhűlt magjába, felülről pedig szárazjeget szórnak a felhőbe. E két komponens együttes hatására megkezdődik a kondenzációs-mag képződés, és a csapadék kiválása. Így a víz nem csak a felhő belsejében cirkulál, ahol egyre nagyobb jégrögökké állna össze, hanem a gravitációnak engedelmeskedve lepottyan. Mindenesetre úgy tűnik, hogy megint valami olyanhoz nyúlunk, ami nagyobb összefüggéseket hordoz magában. És ez csak az esőcsinálás . A filmben ennél agyafúrtabb dolgokat is lehetett találni. Egészen a fantasztikum határát súroló eljárások kutatásai is folyamatban vannak. Akár a nanotechnológiát is használva. Erreől többet nem beszélnék. Ezek egyenlőre a sci-fi témakörébe tartoznak. Viszont kétségtelen, hogy miért pont a katonaság finanszíroz világszerte ilyen kísérleteket. Érdemes az előző link mögötti oldalt felkeresni*! Ami már a mai napon is működik, az az ionoszféra melegítése. Na ez aztán egészen elképesztő. (*a cikk idő közben megszűnt)

A HAARP Project

Ha Alaszka déli részén végigautózunk az ún. Tok-Highwayn, a 11-es mérföldkőnél, Gakona település közelében az út mellett több kilométeren át szögesdrótkerítés húzódik. A kerítés mellett tábla figyelmeztet arra, hogy itt katonai terület kezdődik. Ez az ún. HAARP Project (haarp = hárfa) fellegvára. A HAARP a High Frequency Active Auroral Research Program, azaz „aktív magas frekvenciás program a sarki fény kutatására” elnevezést takarja, vagyis hivatalosan az északi fény létrejöttét és tulajdonságait vizsgálja. Közreműködői az US Navy (haditengerészet), a US Air Force (légierő ), valamit néhány egyetem és beszállító cég. A terület tulajdonosa az USA Védelmi Minisztériuma. Egy kívülálló számára már az is elgondolkodtató lehet, hogy vajon miért érdeklődik az amerikai hadsereg az északi fény iránt? Akit bővebben érdekel, javaslom, hogy az előző link alatti oldalt olvasgassa.

Előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy világunkat lakhatatlanná téve, az űrben keringünk „mérhetetlen” tudással a birtokunkban…

 

2007-09-01 12:23:15 szombat ZöldBéke

 

Minap egy Greenpeace aktivistával hozott össze a jó sorsom. Beszélgetésünk nyilvánvaló témája, hogy támogassam őket a mindenféle akciókban, elsősorban anyagilag, de természetesen elvben is. A válaszom egyből nem volt. Hogy miért? Mert nem értek egyet a módszereikkel. Van e értelme, hogy magukat az atomvonatok útjában a sinekre láncolják? Van e értelme annak, ha hidakról csüngve feltűnő transzparensekkel hívják fel a figyelmet egyes kérdésekre? Szerintem nincs. Egy dolognak lenne, ha az oktatásban erőszakolnák a természetközeli gondolkodásmódot. Persze így is volnának fenntartásaim, de mégis ez volna az első lépés. És akkor majd a felnövekvő nemzedékek érteni fogják az élet hálójának szövevényeit.

De addig is, ki mondja meg, hogy a fejlődés meddig fenntartható? Ki mondja meg, milyen kapcsolatokat nem látunk még át? Ki tudja, hogy ha ökológiai rendszerekről beszélünk, akkor azokat miféle erők mozgatják, irányítják? Mi az a megújuló energiahordozó? Nyilván a legismertebb a szél. Szélturbinák. Ám egy önmagában álló szélturbina olyan kicsi hatékonysággal használja és fordítja áramtermelésre a szél erejét, hogy csak nagyszámú telepítéssel érhető el eredmény, de az is csekély. És persze ez nem lehet madár vonulási utakon. És persze csak oda tehetem, ahol arra hely is van, és a szélmennyiség is megfelelő.

Egyébként van még egy probléma a villamos energiával. A tárolás. Ugyanis a rendelkezésre álló mennyiség az esetek nagy részében több, mint az aktuális fogyasztási igény. A többletet azonban nagyon kis hatékonysággal lehet csak tárolni… Ez a rákfenéje a csináld magad áramnak. A szél nem biztos, hogy akkor fúj, amikor én a tévét szeretném nézni. A nap nem biztos, hogy akkor süti a cellákat, amikor nekem a melegvíz kell. És egyáltalán, az átállás a fosszilis tüzelőanyagokról az elektromosságra, csak egy blabla, addig, amíg a villamos erőművekben szénből, kőolajból, földgázból állítjuk elő az áhított energiát.

Vagy beszélhetnénk a vízi erőművekről, de erre talán a legjobb példa Bős-Nagymaros. Hova lett a szigetköz világa a folyó oldalága eredeti hozamának drasztikus csökkentése után? Vagy a biztosan ismert látványt nyújtó Hoower gát.

Ilyet nyilván bárhol lehet építeni… Az alternatív kutatásokról már nem is beszélnék, csak egy gondolat erejéig felidézném Dr Egeli György nevét, akit rövid úton tettek ki a KFKI ből, mert az alternatív energiaforrások kutatása mellett a paranormálisnak nevezett jelenségek is foglalkoztatták… Mintha lenne bármi köze is a kutatási eredményeknek az egyéni érdeklődéshez.. Nyilván hiteltelenné tette magát ezzel. No de a kutatásairól sem lehet hallani azóta!

Visszatérve az eredeti gondolathoz. Ha majd a gyerekek az oktatás keretén belül megismerhetik a legújabb eredményeket, és azokat a gyakorlatban is kipróbálhatják, ha a környezet tudatos gondolkodás oktatási alapkövetelménnyé válik. Ha ezeket a célokat tűzik zászlajukra a Greenpeace aktivisták, akkor én is hittel és meggyőződéssel tudnám támogatni őket.

Utólag ezeket a gondolatokat visszaolvasva vannak még kiegészítő megjegyzéseim. Amikor természetvédelemre gondolok, akkor érzelmektől mentesen nem tudok az erdőkre gondolni. Nekem az erdő olyan szellemi energiát hordozó hely, amit már ezért az egyetlen tulajdonságáért is óvni kellene. Nem beszélve a hegyekről. Másrészt viszont nem tudok könnyekig hatódni a kihalások miatt, amik nagyrészt az emberi tevékyenségtől függetlenül is megtörténnének. Micsoda játszóház lenne a föld, ha soha egyetlen teremtett lény sem pusztult volna ki. Hegyeinkben nem medvék nyomait kutatnánk, hanem raptorokét. Ó mennyei béke és boldogság!

Az energia piac meg nem más, mint üzlet. Akkor is, ha emissziós kvótákról beszélünk, akkor is, ha természeti erőforrások hasznosításáró és értékesítéséről ejtünk szót. És akkor is, ha átlátjuk, meg akkor is, ha nem. Van ma a világon egy hatalom, ami valóban globális. Minden más amit globális jelzővel illetünk, ebből eredeztethető. Még akkor is, haa felmelegedés, az időjárás vagy klímakatasztrófa az aktuális téma. Ezek attól globálisak, mert megtanultuk, hogy azok. Miért?

Mert a globális klímakatasztrófa leginkább a pénzről, hatalomról és érdekérvényesítési képességről szól. Másról nem nagyon. Az időjárás alakulása a történelem hajnalán is eldönthette az ütközetek sorsát. Ma is így van. Bár napjaink időjárás alakítási képessége hyelyenként meghaladja a jósok és papok közbenjárásának eredményét. (Ugyan csak a HAARP Projectre célzok)

Napjaink harca nem a csatatereken zajlik, nem katonák vívják, hanem fehérgalléros úriemberek, bankárok és befolyásos személyiségek, akik a világ javainak döntő többségét a kezükben tartják. Máshogy fogalmazok. Akik a Föld népességének sorsát kezükben tartják, és javaikat zömmel birtokolják, azok a rendelkezésükre álló technológiával a kitermelhető profit maximalizálása érdekében attól sem riadnak vissza, hogy az emberiség kihalásával játszadozzanak. Ez szín tisztán pénz és hatalom kérdése.

Tovább megyek a gondolatokban. Mindez a HAARP project nélkül működik. Az antennaerdő akár valóban megváltoztatja a klímát, ezzel akár lokális anomáliákat előidézve, akár nem. A mechanizmus a félelemre épül. Aki fél, az irányítható. Aki irányítható, az azt csinál, amit mondanak neki. Nem több, mint bábú, eszköz valaki másnak a kezében. Napjainkban a félelemkeltés és érzelmi zsarolás minden elképzelést felülmúl. Félelmeink irányítanak és mi hagyjuk, hogy gerjesszék azokat.