Június 2. (szerda)
- Chek in –
A szálloda szuper, a fürdő rész kicsit nem annyira. Az egy dolog, hogy a fele épp zárva, de aminőség itt-ott hagy némi kívánnivalót. A törökfürdő zseniális, a szaunák fantasztikusak. Eszter: paradicsomkrémleves, sertéskaraj, ráksaláta, poharas joghurtdesszert, Én: ráksaláta, húsleves, göngyölt cs.máj, joghurtdesszert. Paptag rosé, hanga.
Június 3. (csütörtök)
- nemzeti vágta + könyvhét –
Az ágy jól néz ki, de nehéz rajta jót aludni. Rugós matrac, amivel nem volna baj, ha nem lenne vízágyszerű a hatás (állítólag csak alattam).
Az uszoda rész tulajdonképpen jó. A szálloda is tulajdonképpen jó. A kető közötti kommunikáció viszont pocsék. A vizes ruha ölég nagy probléma, és az is kis csalódás, hogy az élményrész nem volt nyitva ma sem. Holnap sem lesz. A konditerembe meg már nem nagyon jutunk be. A kulcs a fürdőportán. Update: Reggel hétkor kinyitják nekünk. Pozitív.
Hát a tegnapi vacsi két nagyságrenddel jobb volt a mainál. Bár mint kiderült, nem íratták velünk alá a fogyasztást, így még az is lehet, hogy az ingyen volt. Ha választani lehetne, a maiért inkább nem fizetnénk. Puccos, csicsás, és majdnem végig vacak. Csak a desszert mentette meg. Az mind a kettőnké kiváló volt.
Június 4. (péntek)
- Chek out/nemzeti összetartozás napja –
Kijelentkeztünk, „hazamentünk”, nem volt semmi érdekes. Vagyis kinyitott az élmény része is a vizesblokknak, így arról sem maradtunk le. Nem tudom, hogy működik egy ilyen szállodában a londiner, de tőlünk sajna nem kapott zsebbepénzt.
Június 5. (szombat)
Családi névnapozás – olyan, amilyen.
Június 6. (vasárnap)
Szalajka-völgy megérte. Készült néhány vizes kép. Ezt kár lett volna kihagyni, mert ennyi vizet még soha nem láttunk ott. Néhol az utat is elöntötte a patak és az a zöld sem volt mindennapi látvány. Este Ferkóék átjöttek. Én persze szolgáltattam okot a nevetésre/dühöngésre, amikor magam alá öntöttem a sört. Estére sikerült oldott hangulatba kerülni. Aztán az elkeserítő anyagi és erkölcsi helyzetem/ünk miatt veszekedni egy sort. Két sör + két sör + két viszki + két sör. Trianonról is szó esett. Bár Ferkóval nem értünk egyet, de legalább érti az álláspontomat. Ez is valami. A veszekedést leszámítva pompás nap volt ez.
Június 7. (hétfő)
Én lettem a naposcsibe – fantasztikus.
14 45 48 63 80
22 25 38 43 44
9 18 76 85 90 Egy számot sem sikerült eltalálnia a sorsolóknak.
Főzőcske, kettesben, üres ház, érdekes. Összesen 3-4 embernek jutottam eszibe. Anyád-apád, te (?), anyám, Petya. Ja meg én. Mert reggel én énekeltem el magamnak a Boldog Zefir-napot kezdetű örökbecsű darabot.
(Az az asztal, amin aláírták a trianoni szerződés – hihihi, barkóba.)
Június 8. (kedd)
Úgy döntöttünk, hogy lesétálunk a belvárosba. Ölég melegre sikeredett a nap. Megnéztük a két művészboltot, de elég gyenge volt a kínálat. Se vászon, se festék nem igazán volt. Ráadásul a műűvészellátó partnere volt az üresebb. Ezen kicsit meglepődtem. A várba nem néztünk fel, állítólag még mindig fizetős. Viszont egy vár körüli utcában találtunk egy hadtörténeti kiállítást. A kelta kortól kezdve kések, kardok, középkori fegyverek, vértek és páncélok. A legszebbek talán a perzsa munkák voltak. Az áttört mintás díszpajzs (török) tényleg nagyon megnyerő darab. Az egyik teremben huszár ruhák és szablyák voltak. A legszebb a Miklós ezred ruhája volt. Bár nem eredeti, de lenyűgöző mintázat. Végigfotóztam az egészet, pedig nem lett volna szabad.
Június 9. (szerda)
Apád bankolni visszajött Egerbe. Aztán elmentünk velük a campingba. Érdekes volt, sok gyerekkel. Nekem igazán nem tetszett, de nem is ez a lényeg. A víz tele volt gyerekekkel, akik nem igazán voltak tisztában az alapvető illemmel. Ettünk is, ami viszont igazán kihagyható volt. Az én pörköltem speciel kritikán aluli élményt nyújtott. Egy marék párolt hús vizes lében. Köret nélkül sikerült azt is.
+ kecskesajt
Hazafelé vettünk „kecskesajtot”. – Legalábbis annak árulták. Olysan sajtot még nem láttam, amibe kellett volna zselatin. Nem hiszem, hogy ennek a kereskedőnek/gyártónak sok lenne a visszatérő vevője.
+ vásárlás
Nincs szerencsénk a pólóval, amit vettünk a nagyboltban. Visszük vissza kicserélni. Vettünk egy sortot is,azzal nincsen baj. Remélem, nem is kerül elő semmilyen rejtett.
Június 10. (csütörtök)
- Hét üveg finom borunk van –
Belváros, Ferkóek, fodrász. Vettünk ezt-azt. Papucsot nézni indultunk, de az nem lett. DM-ből vásároltunk, aztán Esztibeszti talált ezüst vásárt. Kicsit ott is bevásároltunk. Szivecskémnek egy türkizköves szettet, nekem egy karkötőt. Teljes odáig vagyok meg vissza! Kaja: a reggel előállított vadast ettük, aztán fodrász, aztán bor „vételezés”. Eczet úr majd kap képet. Pénzt nem fogadott el. Aztán Ferkóék, jó volt a hangulat – a gyerekből rockzenész lesz.
Június 11. (péntek)
- 20 gramm a karkötő –
Csimmadoktor. Voltunk Mata doktornál, holnap estére kész is. Amúgy ma döglés volt. Banyám strandra ment volna, én meg természetbe. Így aztán végül nem mentünk sehová. Most meg a gazdálkodj okosant keressük. Telefon anyukának, hova tették. Hiányzik nagyon a Balaton, és idén nem is valószínű, hogy megyünk.
Június 12. (szombat)
- Megyünk ősökért/szlovákiai választás -
Nem nagyon szeretem, de napok óta fáj a hátam. Vagy a súlyom, vagy meg is fázott, nem tudom, de már nagyon idegesítő. A jelenség meg egy kicsit emlékeztet a porckorongsérvre is. Nem szeretném. Mindjárt megyünk lottózni, plusz ősökért. Tudom, mihez kezdenék 2,7 milliárd forinttal idén nyáron. Déltől ivás. Estére kicsit sok volt, de lesz még egy kis sangria. A hűvösben kellene egy kis szalonnát sütni. Persze nem nagyon lesz hűvös még pár napig. Mi viszont holnap reggel megyünk haza.
HIÁNYZIK A BALATON, NEM KICSIT!
Június 13. (vasárnap)
- Autóval megyünk huj. –
Marha hátfájás. Amúgy 4 órától forgolódok, meg már mennék is haza. A lakásban alaposan szétrámoltunk, lesz mit összeszedni. Hogy vannak otthon a virágok? Ki élte túl, ki ment rá erre a nyaralásra. Jut eszembe, ki nyert tegnap? Került-e magyar párt Pozsonyban az országgyűlésbe. Mihamarább híreket kell nézzek, meg internethez kell jussak végre.
Beszolda