A napokban kezdte meg működésének kilencedik évét az eredetileg 90 napra tervezett felderítő jármű. Az opportunity úgy tűnik ezt a marsi telet is sikerrel veszi, és a marsi tavasz kezdetén folytathatja útját testvérbolygónk felszínén.

A Nasa két képet tett közzé. Az eredetit a távvezérelt robot készítette, a másik pedig a nyers kép szinkezelésével létrehozott imázs.

Bal felső sarokban látható az eredeti, jobb felső sarokban egy általam szinkezelt kép, a két alsó pedig átmenet az eredeti és a szinkezelt változat között.

A Mars légköre a földi érték 0,75%-a, aminek  95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon, nyomokban van oxigén és víz is. A Spirit és Opportunity kutatórobotok egyik feladata a felszíni víz keresése közvetett, vagy közvetlen bizonyítékok begyűjtése és elemzése.

Az eredeti felvételek vörös színét a rendkívül finom szemcséjű por magas vasérc tartalma okozza. A légköri viharok a finom port felkavarják, ami az alacsony gravitáció folytán nehezen ülepedik le.Ugyanakkor a képek színtónusát kissé átalakítva ismerőssé tehetjük a tájat. Csökkentve a vöröset, növelve a kéket, és a kontrasztot kicsit erősítve olyan látványt kapunk, ami akár egy földi sivatagban is szemünk elé tárulhatna.

A jobb felső képen látható légkör olyan, hogy akár a földön is készülhetett volna. A levegő fénytörése miatt a távolabbi táj tónusa kékesebbé válik. Vannak, akik megkérdőjelezik, hogy a bal felső látvány áll közelebb a valósághoz. Utóbbiak úgy vélik, hogy a jobboldali kép tisztasága kellő bizonyíték rá, hogy a marsi légkör korántsem olyan telített szálló porral, mint ahogy állítják az űrkutatók. Kérdéses az is, hogy ha a Mars légköre a földi légkör 0.75%-a (7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral szemben), úgy nem volna-e a felvételeken látható a világűr.

A holdon készült felvételek háttere fekete, mert ott a légkör teljesen hiányzik, így nics ami megtörje a fényt. A mars nullszinti (a földi tengerszintnek megfelelő alapvonal) légköri nyomása a földön nagyjából 55 Km magasságban mértnek felel meg, ami a sztratoszféra és a mezoszféra határát jelenti. A mezoszféra 50 Km magasságig tejedő rétegében gyűjtenek adatokat a meteorológiai ballonok. A felette lévő réteg 80 Km magasságig húzódik, ahol a hulló csillag jelenség játszódik. A légkörbe belépő por és kőztetek a súrlódástól felmelegszenek, és zömmel meg is semmisülnek. Ezekben a rétegekben felettünk a sötét űr, alattunk pedig egy vékony réteg -a föld légköre látható, ami a levegő fénytörése miatt kék színben ragyog.

A mars ritka légkörében a felvételek tanúsága szerint mégsem a végtelen űr sejlik fel sötéten. Ezt azzal magyarázzák, hogy a széndioxid üvegház hatása a marsi légkör szélén, mint egy lencse, megtöri a fényt, és egy a földihez hasonló, optikai hátteret hoz létre.