Kislábnyom-energiatakarékossági verseny
A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2010 májusában indította el a „Nagycsalád kis lábnyom” című kampányát, mely a családokat, azon belül is a nagycsaládosokat célozza meg.
A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2010 májusában indította el a „Nagycsalád kis lábnyom” című kampányát, mely a családokat, azon belül is a nagycsaládosokat célozza meg.
A projekt keretén belül megrendezett energiatakarékossági versenyre folyamatosan lehet jelentkezni!
(innen idézve)
Mániám ez a lábnyom dolog.
Bármerre nézünk, mindenhol energia-éhséget, tehát energiafelhasználást, ebből eredően környezetszennyezést látunk. Biztosan így kell ennek lennie? Biztosan nem találhatunk olyan energiaforrást, ami valóban tiszta energiát biztosítana? Arra gondolok, hogy ma az óceánt hamar átszeljük hatalmas hajókkal, amik rettentő lábnyomot hagynak. Ezek olajat "esznek". Az olaj ugye abból a lerakódott és átalakult szerves üledékből keletkezett, ami évmilliók alatt gyűlt össze az akkori biomasszából. Egyfajta koncentráció ez.
tehát iga, hogy viszonylag gyorsan szelik a hajók az óceánok hullámait, de évmilliók kellettek ahhoz, hogy ezt megtehessék. Másként mondva, a környezetből évmilliók alatt kiürült szenet néhány évtized alatt forgatjuk vissza.
A tajgán, tundrán rengeteg szerves gáz van jégbe zárva. Miközben melegítjük földünket, a permafrost is melegszik és veszít gáztartalmából. Nemrég láttam egy filmet, a kutatók megfurták egy tó jegét és meggyújtották a jég alatt felhalmozódott metánt. A lángok három méter magasra csaptak fel. Biztosan rendkívül gazdaságtalan összegyűjteni a metánt a permafrostból. Hasonlóan képződik ott is a metán, mint a biomassza erőművek telepein (a lefolytott rétegekben felhalmozott szerves hulladékok fermentálásával hő keletkezik, a bomlás során pedig komposzt és metán).
Vissza a hajókhoz. Egy konténerszállító a Csendesóceánt keresztül kasul átszeli három hét alatt. Eközben hatszázmillió évvel ezelőtt keletkezett szénhidrogén készletet szabadít fel. Egy vitorlás a hajózás hőskorában hónapokig tartó úton nem használt mást, csak a természet szeszélyével vagy rendelkezésre álló (vagy nem keletkező) szelet és a tengeri áramlatokat. A két metódus között azért csak van más is!
Egyszerűen együtt kell élnünk azzal, hogoy a megszokott kényelem bizony energiafüggővé tesz minket. Energia kell a közlekedéshez, a szórakozáshoz, a munkához, az étkezéshez, az élelmiszer előállításhoz és mindenhez. Vagy ősközösségi társadalom, bár az erdőirtás sem modern találmány. Már a maják is drasztikusan átalakították környezetüket. És bizony a maják óta semmit nem találtunk ki, ami ezt egy kicsit is visszafogná, sőt a rendelkezésre álló technológiát csak a környezetátalakítás mértékét növelte hihetetlen módon.
Az energia állami monopólium. Az államok közötti energiakereskedelem határozza meg a világgazdaságot. Az olajbiznisz hatalmas üzlet, nem más, mint anyagi érdek. Szép idea, hogy egy bátor állam a kőolaj használattal szemben a tiszta energiát támogatja, de a kutatásfejlesztés támogatása jelenleg az (fosszilis) olajbizniszből származik. Az olajbiznisznek pedig ha csak egy csepp olaj is rendelkezésre áll, nem érdeke a tiszta energia kutatását támogatni.
Ami a háztartásokat illeti, itt is sok érdekességet lehetne használni. A technológia voltaképp rendelkezésre áll, csak majdnem megfizethetetlen. Ráadásul bürokratikus eszközökkel is nehezítve van a használatuk. Másról most ne is bszéljünk, mint a "handmade" dízel: kifőzdeszagú üzemanyag. Ezt nálunk törvény tiltja, miközben a háztartásokban keletkező használt sütőzsiradékok a lefolyóban távozva károsítják a környezetet. Elfüstölve is károsítaná persze, de úgy két legyet lehetne egy csapással. Nem gondolom, hogy a háztartási sütőolajok átalakításával jelentős csapást mérhetnénk a kőolajszármazékok piacára, de védhetnénk vizeinket.
Másrészt itt van a szélenergia. Arra hivatkozva, hogy bizonyos méret alatt rendkívül alacsony hatásfokkal lehet csak villanyáramot előállítani, hihetetlenül le van korlátozva a turbinaállítás lehetősége. Másrészt mondvacsinált környezeti hatásokat emlegetve is tiltják. Más hivatkozás a megtermelt töbletenergia visszajuttatása a gerinchálózatba. Egy turbinát úgy kell kiépíteni, hogy a fel nem használt villamos energiát be lehessen táplálni a szolgáltatói rendszerbe. Holott az egyedi energiaellátásnak épp a rendszertől leválasztott, független energia volna a lényege. Bár, ha a fogyasztó nem függ az országos energiapolitikától, akkor kevésbé volna zsarolható -ami ugye nem jó egy alapvetően zsarolásra berendezkedett szolgáltatói piacon.
Ha nekem egyszer sok pénzem lesz, építek egy házat. Legjobb lenne találni egy olyan szinte kihalt falut, ahol örülnek az újonnan beköltözőknek. Jó volna, ha nem egyedül mehetnék. Tudom, hogy sokan azért nem vágnának bele a mezőgazdasági termelésbe, mert megtanultuk, hogy ez egy kihalt dolog. Mellesleg az igaz, hogy nem ismerem, ismerjük a földet, nem vagyunk vérbeli parasztok a szó legnemesebb értelmében. Nem tudjuk az adottságoknak legmegfelelőbb gazdaságot kialakítani. De ezek mind megtanulhatók és hála az Istennek még vannak, akik megtaníthatják az arra nyitottaknak.
Olyan falut kellene tallni, Ahol az elnéptelenedett telkeket benépesíthetnék a természettel együtt gondolkodók. Ahol az önellátó mezőgazdasági termelés feltételei adottak. Biztosan nem sokakat vonz ez, de ahogy Molnár V Józsefet hallgatom, egyre biztosabb vagyok benne, hogy szükség van erre a kultúrára, ennek a világnak az ismereteire, nem felejtve azt, amit előállítanak a gazdák.
Ha nekem egyszer sok pénzem lesz, vagy más módon, mert nem vagyok benne biztos, hogy ehhez csak pénz kell, építek egy udvarházat.
Beszolda