Furcsa... Mire törekedhet az ember, amit meg tud tartani? Vagy, kell-e megtartani bármit is? Vagy, lehet-e olyanra törekedni, amit az ember nem veszíthet el?

Azon tanakodtam, hogy mi az érték értelme? Van-e egyáltalán bermiféle érték, ami az embertől függetlenül, önmagában is létezik? Gondolom nincs. Ugyanis értéknek lenni magában foglalja az értéktelenséget. E kettőt együttesen pedig az ember számára hordozott hasznosság határozza meg. Na már most a haszon önmagában is furcsa dolog, mert vajon mit nevezhetünk haszonnak?

Jelen pillanatban hasznosnak tűnő dolgokról végül kidrrülhet, hogy haszontalanok. Mondjuk a pénz rendkívül hasznos ha arra gondolok, hogy vele mennyi minden beszerezhető. Már ha van kitől. Mert ha nincs, akkor bizony a kinyomtatott papírlap sem nem ehető, sem nem iható, sem nem véd meg a melegtől, sem nem a hidegtől. És még halhatatlanságot sem biztosít. Egyszerű eszköz, amit vagy jóra, vagy rosszra használunk, de csak használunk, önmagában semmiféle hasznossággal nem rendelkezik. Más, önmagukban hasznosságot hordozó eszközök, tárgyak is lehetnek csak pillanatnyilag hasznosak, hiszen végül egy sem ment meg minket a nagy utazástól.

Hasznosnak az tűnik, ami nem vész el velünk az örökkévalóságban. Az anyagi hasznok nem bizonyultak ilyennek. A vagyon igen csak múlékonyak. Hasznosnak az tűnik, amit tovább tudunk adni a saját maga valójában. Már pedig nekem a tudás, és ismeretek tűnnek önmagukban átadhatónak. A baj csak az, hogy ennek elvesztése is bizony fájdalmat okoz(hat). Akkor erre törekedni sem érdemes. És végül is tényleg így van. A tudás kiválasztja az arra érdemeseket. Törekvés nélkül!

(folytatása következik)