Meghaltam, ez már csak az utolsó ezredmásodperc, ami a fejemben zajlik a fény előtt. Ez csak egy "mi lett volna, ha" árnyjáték. Először akkor haltam meg, mikor elmerültem a tavirózsák között a hévízi tóban. Akkor láttam először szellemet. Arra már nem emlékszem, hogy a halál ismeretlensége, vagy a szellemlények látványa volt-e rémisztőbb. Arra sem emlékszem, hogy kéz, vagy érzés, vagy bármi visszahúzott volna az életbe, a testbe, de a film folytatódott.

Másodszor a Balatonba fulladtam -már nem volt félelmetes, csak megtörtént. És a film megint folytatódott. Egyszer a HÉV ütött el: a síneken hallgattam, ahogy közeledik a vonat, de nem hallottam. Átfutott az agyamon, hogy ez a jelenet az indiános filmekben, ez csak ócska átverés. Persze az is lehet, hogy a gondolat helyett a HÉV nehéz acél kerekei futottak át a sínre hajtott fejemen...

A film csak folytatódott tovább. Szerelmek, hétköznapok, iskola, munka, minden úgy történt, mint ha igazán történne, de állandóan ott motoszkált bennem az elkergethetetlen MINTHA érzés. Minden olyan volt, mint ha /.../. Igazán meg sem tudom mondani milyen, csak azt éreztem folyton és egyre erősebben, hogy ez nem a valóság, mindez csak bennem történik.

Legutóbb egy figyelmetlen autós gázolt el balra kanyarodás közben. Nekem akkor úgy tűnt, mint ha métereket repültem volna, de talpra érkeztem és igen morcosan néztem az elfehéredő arcú, remegő sofőrre. Aztán kicsit bicegve, de bementem a bankba elintézni, amiért indultam. Meséltem is valakinek, mert észrevette, hogy kilyukadt a nadrágom és talán még egy csepp vér is volt a lyuk szélén, szóval meséltem neki, hogy a sarkon épp most ütött el egy autó. Nem láttam alkalmi hallgatómon sem meglepődést, sem kétkedést. Mint ha ennél természetesebb dolog nem is történhetne az emberrel a belvárosban.

Átkozott "mintha"! Itt van ez is például: Olyan, mint ha tehetséges lennék, csak az istennek sem akar sikerülni semmi. Nézem a MESTER jelet a kezemben, de minek? Tele van a fejem ezoteriával, erotikával, etnó-grafó-szirszarokkal, tudással és annak látszó semmirevaló dolgokkal, és mind olyan, mint ha, de közben leginkább semmilyen.

Unalmas a vetítés, de a végét még megvárom! Hátha lesz benne valami rafinált csavar, amire egész addig nem gondoltam.