Szeptember hatodikán, kedden kezdődött a felborulás azzal, hogy az ablakosok szétverték a lakás nagy részét. Szerdán befejezték, csütörtökön takarítás, pénteken a redőnyös koszolt egy picit, szombaton jött após és sógor, közösen nekiestünk a lakás addig épen maradt felének. 

Mára, a 12. napon ott tartunk, hogy nincs egy pontja a lakásnak, ami kosz és pormentes lenne. Mosni nem tudtunk, teregetni sem volna hol. Eszter holnap reggel megy dolgozni, ma már mosni kell! A lakás szétvésve, becsövezve, elvben ma elkezdik behúzni a vezetékeket, ahol lehet elkezdjük a szerelvényezést is. A vakolás meg... de az legalább már nem porol.

A képeim hiába vannak letakarva, az a nájlon olyan, mint a szita, tele lukkal, az a port meg nem fogja. Apropó takarófóliák. Még nem tudom, hogy kidobjuk-e, vagy megőrizzük bizonytalan ideig a festésre? Már amit meg lehet őrizni, mert a zöme teljesen szétfoszlott a nyüstölésben.