2011. június 25. 18:25 // zefpress.blog.hu

Hijnye a betyárját!

Reggel a minden nyűgök ellenére bementünk a városba, el a bringaboltba és megvettük a két járművet. Érdekes, hogy a térdem volt a legkisebb probléma. Bár már odafelé majdnem elestem és ugrott egyet megint az izület, de sikerült megkapaszkodnom esztibeszti karjába és a majdnem induló metrószerelvényben... Aztán átvettük az elkészült berengákat és meg kell mondjam, nem vagyok húszonpár évvel fiatalabb és nem vagyok cca 80 kiloval könyebb. Utobbi nyilván a mozgatandó tömegben is szerepet játszik, de a körfogatom a legviccesebb. Ahogy a térdem megakad a hasamban. Azt egészen hamar megszoktuk, hogy néznek minket, mintha vásári mutatvány volnánk. Amit nem sikerült megszokni az út alatt, pontosabban ahogy közeledtünk hazafelé, egyre kellemetlenebb volt...Én csak a magam nevében beszélek persze, de a valagam helyén egy vörös, lüktető és fájó valami van. Hát ami a járgányon van, az nem pont karosszék, viszonk kurvára nyom... És jövő vasárnap kétennyi útunk volna Katihoz... Hát(?!)...