Tegnap meglátogattuk az ismerőseinket a mesterségek ünnepén. A csongrádi késest, a bajai pintért, Attilát, aztán kerestük a szekszárdi keramikus és szobrászt, az egri kerámiaékszer készítőt, hillerpisti barátunkat... Találkoztunk Katával és a férjével -festett üveg ékszereket készítenek, a papíros lány párjával... Sokan ott voltak, sokan nem. A nézelődők több volt, mint a vásárló, és szerintem egy kicsit drága volt a belépő, amihez ha még a büfék árait is hozzá számoljuk, hát nem sok marad a míves portékákra.