Weöres Sándor, Pletykázó asszonyok

Juli néni, Kati néni
-letye-petye-lepetye!
üldögélnek a sarokba,
jár a nyelvük, mint a rokka
-letye-petye-lepetye!

Bárki inge, rokolyája
-letye-petye-lepetye!
lyukat vágnak közepébe,
kitûzik a ház elébe
-letye-petye-lepetye!

Korán reggel nekiláttam a mosnivalónak, ma alapvetően mosás a programom. Hát, nem túl férfias tevékenység, de meg kell csinálni ezt is. Mikor betettem az első adag ruhát, lementem a boltba fahéjért a szappanhoz, ami hamarosan készül. Tegnap kellett volna megcsinálni, de elfogyott a fahéj... ilyen van néha. Ember tervez, fűszer készlet végez. 

Még mindig egy lapos szappanformán gondolkodom, bár inkább neki kellene állni megtervezni. Matematikából soha nem voltam jó, így nehézséget okoz kiszámolni a térfogat alapján szükséges területet. Pedig csak össze kellene forgatnom tíz szappant és megmérni -meg is van a gyakorlati megoldás. Mindegy, amúgy sincs most pénzem megvenni a faanyagot hozzá. És még azon is gondolkodni kell, hogy lesz majd használható a forma. Lényeg a funkcionalitás, ami jelen esetben azt feltételezi, hogy könnyen szerelhető, a szappan könnyen kivehető, majd egyszerű a tisztítása és az újra használat sem okoz gondot. 

Jár az agyam, mint a rokka, letye-petye lepetye... El kellene mennem bonyolítónak?