Nem ober entz, hanem plattensee. Kihasználtuk a négynapos hétvégét és nekilódultunk a nagy magyar víznek. Bár ez nem újdonság, írtam róla beharangozót. Most a beszámoló következne, de fáradtság miatt csak egy hevenyészett spoiler következik. 

Hosszú volt, izzadtságszagú, helyenként combszaggató, néhol tüdőkiköpködős, amúgy nagyon jól éreztük magunkat, túlteljesítettük a tervet, elfáradtunk de megérte. Ilyen jól régen éreztük magunkat.

Siófokról indultunk, Fonyódon megszálltunk, onnan nekimentünk Keszthelynek, megnéztük a kastélyt, de csak kívülről. Ebédeltünk és Györökig meg sem álltunk, ahol aludtunk. Aztán rávetettük magunkat az északi partnak. Szigligetet hátulról kerültük, Badacsonyt megmásztuk, eltévedtünk. Valami érthetetlen oknál fogva a Balaton körút táblát Káptalantóti felé rakták ki. A combom vette észre a turpisságot, visszamentünk a főútra és megkerestük a bringautat. egészen Tihanyig mentünk, ahol már nem volt előre foglalt szállásunk. A parton viszont nincs információs iroda. Elindultunk felfelé, hátha találunk valamit. Kedves talált is. Vacsi után felmentünk (gyalog) az apátsághoz.

Reggel elindultunk, Füred, Csopak, Almádi... ott megint eltévedtünk, fotózkodtunk a balatonköri nulla kilométerkőnél, haverkodtunk szaktársakkal, tovább mentünk és végül elértük Kenesét. 

Vonat haza, Pusztaszabolcson át. Megint marhavagonban utaztunk. Kenesén két és fél órát vártunk a hőségben, de a vonat szellőzött, majd elmagyarázom a hosszabb változatban. Déliből Keletibe átgurultunk a nagy pesti majálison keresztül. Újabb közel egy óra várakozás, piros vonat megy, de szimpla, tele emberrel és bringával -naná, jó az idő. A főtéren még egy fagyi, aztán haza. Képek, hangok, videók fel a gépre, most itt tartok.

Az órában összesen 222,76 km van. Az néggyel osztva cca 55 km, az átlagsebességem egy gyenge 14,5 km/h, az én maximumom 38,5 km/h (szerintem volt ennél több, ez összeesküvés). Mára ennyi, bővebbet majd kis pihenés után.