Trade Marx? A védett márka, angol kifejezés eltorzítása: védett Marx. Hogy mit jelent ez a cím számomra? Egy eszme sérthetetlensége elleni tiltakozást. A "felvilágosodás" eszméjével szembehelyezkedést. A címben, Marx nevébe sűrítem a jakobinus gondolkodással kezdődő új világrend eszméjét. Ma ez az eszme védett, sérthetetlen és megkérdőjelezhetetlen.

Gondolatok a történelemről

Ahogy peregnek az események, észrevétlenül vagyunk nagy idők tanúi. Szemünk előtt zajlik a történelem, amire néhány 10 -100 év múlva majd valaki azt mondja, milyen izgalmas/érdekes kor volt, de szívesen éltem volna akkor. Vagy eképpen gondolkodik: Ha akkor éltem volna és tudnám amit ma... 

Előbbit azok vetíthetik előre, akik maguk is hiszik: sorsunk halad a mindenkori apró rezdülésektől terelve olyan szabadon, ahogy csak lehetséges. Minden tett abban a pillanatban jön létre, amikor valósul, ezáltal képlékeny és előre kiszámíthatatlan jövőt vonz magával. Utóbbit pedig megrögzött összeesküvés hívők gondolják ugyanígy a régmúlt történelemmel kapcsolatban. Eközben a történelem ott él a feledésre ítélt szájhagyományban és a önyvek lapjain, amit a győztesek írnak.

Őstörténetünket mesékben, mítoszokban, díszítőművészetünkben, nyelvünkben és egész gondolkodásunkban megtaláljuk belekódolva. Legendák, mítoszok történetek és gyerekmesék formájában adták szájról szájra a régmúltat és az erkölcsi útmutatást akkor, amikor az anyagba szilárdult írás mellett az adott szó is kellő szentség volt.

Szemünk előtt változik a világ. A változás mi magunk vagyunk, mi hozzuk létre, vagy engedjük hogy létrehozzák. Ízlés kérdése melyik megfogalmazást tartjuk jónak. Európa változik, ahogy mi, európaiak változunk. Felettünk vagy velünk, de változik. Sokan beszélnek a szükségszerűen bekövetkező paradigma váltásról. Kiüresedett eszmékről és elértéktelenedett értékekről. Tulajdonképpen még nekem, az összefüggésekre érzékeny szemlélőnek is teljesen mindegy, hogy mindenki levonja-e a végkövetkeztetést a "dolgok állásából" vagy sem. Azt látom, hogy az Európai Uniót összetartó "értékek" hiányosak és tévesek. Nincs és nem is lesz egyenlőség, nincs demokrácia, csak szabadkőműves testvériség van, de még az sem a régi. Azon viszont érdemes elgondolkodni egy röpke pillanat erejéig, miként hirdethet egyenlőséget népek és emberek között az a testvériség, ahol a belső rend maga is a hierarchiára épül, a kevesek többségére?

Titkos társaságok létezhettek régtől fogva. Titkos társaságok létezhetnek a mai napokban. Titkos társaságok létezhetnek majd a jövőben is. Valakitől azt olvastam, hogy a kis titkokat kell csak elrejteni, mert minél elképesztőbb az összeesküvés, annál inkább maradhat titokban az emberek hitetlensége miatt.

Az európai unió értékei a francia forradalom és a felvilágosodás értékrendjéből fakadnak, de biztosan tudja mindenki,  hogy ezek milyen értékrendiséget hordoznak? Az EU alkotmányába még érintőlegesen, említés szintjén sem került be a kereszténység. Az a jól, rosszul működtetett eszmeiség, ami az ezt megelőző másfél-ezer év kultúráját létrehozta. A múltat végképp eltörölni...

Ma létező erőfeszítések valósulnak azért, hogy a társadalom elvesse a szeretetre, családra és hitre épülő világképet, főleg a múltat és a nemzeti tudatot. Kisgyermekek nevelésében irányadó az az elv, hogy nem szabad nemiséget erőltetni, nemi szerepekre tanítani. Hagyni kell a gyermeket, hogy maga válasszon nemi identitást... Nincs apa és anyaszerep, csak szülő egy és szülő kettő, hiszen egyneműek is köthetnek házasságot, ami hagyományosan a családi szentség alapja volt. Európa amerikai mintára a népek olvasztótégelyévé kíván válni, pedig az erőssége pontosan abban rejlik, hogy sokszínű és változatos emberi minőségekben és kultúrákban egyaránt.

Láthatjuk ezt a mindennapjainkban is: A gazdasági válság ma arról szól, hogy egy évezredekkel ezelőtt megalapozott kultúra nem hajlandó pusztán azért megváltozni, mert ma ez a mainstream, a trend. Hogy lehetne egyenlőségjelet tenni a görögök és a németek közé? Szó nincs alsóbb~ és felsőrendűségről, de az egyik katonás rendben élő, szorgalmas és élére hajtogatott porosz, a másik pedig az Isten tenyerén élő, bohém görög. És Európának mindkettőre szüksége van ahoz, hogy Európa lehessen.

Az öreg kontinenst épp csak elhagyta a török, amikor amikor szerveződni kezdtek a mai értelemben vett titkos társaságok. Rózsakeresztes testvériség, szabadkőműves páholyok. A "felvilágosodás" kibontakozása ezekben a társaságokban csíráztak és erősödtek. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ezek a társaságok léteztek, léteznek-e, vagy ha léteztek/léteznek is, valóban van-e olyan hatásuk, hogy a világ sorsát igazítsák? 

A nagy francia forradalom egyesek szerint az angolok visszavágója volt a harmincéves háborúért. Visszájára sült el a manipuláció, amikor a szabadkőművességen belül megalakultak a sátánista illuminátusok? A név azt jelenti: megvilágosodottak. Az elveik pedig a vallás, a közösségformáló emberi értékek és a nemzeti gondolatok eltörlésén keresztül egy ateista világkormány létrehozására irányultak. Felhasználva a deizmus középkori kezdeteitől elrugaszkodott keresztényellenes nézeteit.

A nem cselekvő Isten, és a személyes vallás(szabadság) eszmék egyenes ági következménye, hogy az elfogadott EU alkotmány meg sem említi a 2000 éves kereszténységet. Joggal róhatjuk fel a kereszténység számlájára a véres, és nem mellesleg az egyetemes szeretetnek ellentmondó keresztes háborúkat? Ugyanakkor a tolerancia jegyében el kell fogadnunk a hitünk szerinti Sátáni működést? Ha állítom, hogy az Isten nem cselekvő részese a világegyetemnek, úgy állításom szerint a bukott sem cselekszik? Vagy ellenkezőleg! Ha azt állítom, hogy Isten nem cselekvő részese a történelemnek, úgy ellenpontként a Sátán cselekvését állítom?

A gyakorlatban majdnem mindegy, hogy a korai titkos társaságok vagy azok valamiféle reinkarnációi hatnak-e mindennapjainkra, vagy az általuk képviselt eszméket újabb rejtett működésű erőkoncentrációk végzik el. Az attól még tény marad, hogy Európa meghasonlott önmaga múltjával és nem közvetíti a hagyományos közösségformáló értékrendet. Helyette olyan eszmékkel vértezi fel magát, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség. Ahol a jogszolgáltatás nem az igazságkeresés eszköze, ott az emberi értékek felhígulnak az egyén szabadságfokának mértékében. Ahol az Isten felé mutatott kötelező tisztelet felhígul, ott az emberek egymás mellett élését szolgáló erkölcsök kötelmei hígulnak fel. 

Szakrális értelemben véve a háború a teremtő és pusztító erő között dúl. Mindennapjainkban ez ma gazdasági mutatókban testesül, hatalomkoncentrációban valósul meg. És valóságos háborúkban nyilvánul meg, melyben emberek milliói halnak értelmetlen halált. Persze gazdasági értelemben véve egyáltalán nem értelmetlen, hiszen az utóbbi évezredek háborúságai mindig gazdasági fellendülést hoztak a győzteseknek. De valójában győztesei ennek a háborúnak azok, akik a pillanatnyi háborúkat megvívták? Vagy mindannyian vesztesei vagyunk minden háborúnak, mert minden látszólagos győzelemmel egy darabot mindannyian elveszejtünk Isteni származásunkból?

Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas lépés az emberiségnek? Minden kis lépéssel egyre távolabb kerülünk saját forrásunktól. Ha ez a térbeli gömbfelszínen történik, akkor előbb-utóbb elérkezünk oda, ahonnan már csak közeledni tudunk ismét. Ha ez egy nem lineáris térbeli gömb felszínén történik... de mi van akkor, ha nem?

A dogmákba kövesedett filozófia kapaszkodó, vagy korlát? Véd, vagy gátol? Ma úgy tudjuk, hogy planétánk gömb alakú. Galileit 500 év elteltével rehabilitálta -nem nagy csinnadrattával az egyház ezért a kijelentéséért. Ma annak ellenére, hogy a saját szememmel nem láttam, mégis hiszek benne, hogy a föld gömb alakú. Láttam fényképeket, amiket állítólag műholdak készítettek föld körüli pályán a Földről, de a saját szememmel nem láttam. Tőlem nem áll távol a gondolat, hogy egy apró golyón élünk egy viszonylag kieső csillagrendszerben saját galaxisunk egyik kisebb karjának külső harmadpontja közelében, a hossztengelytől kicsit eltérő, zavart pályán... Ugyanakkor azt sem esik nehezemre észrevenni, hogy egy felettünk álló intelligencia teremtette az általunk ismert egész világmindenséget. Mi a különbség e két gondolat között? Kézzel egyiket sem foghatom meg.

Gondolatok az emberiségről

A világmindenség, és benne a tejútrendszer, a nap körül keringő bolygónk, a földet követő hold, mind élő, szerves rendszerek. A hierarchia élő és létező, akár elfogadjuk, akár nem. A hold követi a földet, a bolygók a napot, a nap a tejúton halad, az pedig a végtelen teremtett világban foglalja el helyét. Itt a földön pedig az élet a fényt követi.

Félrevezetőnek tartom azt gondolnunk saját magunkról, hogy kiválasztottak vagyunk minden népek felett. Félrevezető azt gondolnunk, hogy egyedül bennünk öröklődött tovább és fejlődött minden generációval egyre magasabb szintre őseink tudása és ismerete a minket körülvevő világról. Ugyanakkor számtalan nyoma van annak, hogy a népek családjában vannak idősebb és fiatalabb testvéreink. Ahogy az idősebb testvér tanítja és vezeti be az élet bonyolult szövedékébe fiatalabb testvérét, úgy van ez az embernépek csoportjai között is. Az idősebb testvér pusztán a születése okán előnyben van ismeretei tekintetében fiatalabb testvérével szemben, de ez nem jelenti azt, hogy felette állna. Szakrális értelemben a fejlődés a hierarchia alapja. Nem érek többet tíz évvel fiatalabb öcsémnél csak azért, mert személyes sorsom tíz évvel előbb irányított földi családomba. Viszont tíz évvel több a tapasztalatot gondolhatok át, mielőtt hozzáláthatok minden cselekedetemhez. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a túlzott gondolkodás minden tett halála...

Az írásbeliséget megelőző, Európaiságunk történelmében meghatározó filozófiai rendszerben már megjelenik a testvérgyilkosság, a féltékenység. Legősibb ismert, írott mitológiánk mindarról beszámol, ami a későbbi világvallások alapját képezi. Bizonyos szempontból többről is beszél. Már a Gilgames eposzban ott van a teremtés, az első ember, a szövetség és az özönvíz képe. Mai kereszténységünk alapgondolatai egyidősek tehát az emberi civilizációval. A keresztényellenes illuminátusi gondolatok eszerint az emberi civilizáció alapjait vonják kétségbe és támadják.

Gondolatok Magyarországról

Amennyiben elfogadjuk, hogy a magyarság hordozza az ősi sztyeppei kultúra örökségét, úgy elfogadjuk azt is, hogy örökségünknek része a mezopotámiai civilizáció is. Abba hiábavalóság e pillanatban belemenni, hogy egyenesági vagy oldalsó rokonság ez, de a tény ettől még tény marad. Amennyiben Mezopotámia írott emlékeit a kereszténység gyökerének tekintjük -már pedig a kapcsolódások tetten érhetőek, úgy a sztyeppi örökségnek is részét képezik. A gyűjtőnéven szkíta népeknek nevezett közösségek egyfajta szkíta kereszténységet hordoztak. Rokon ez az életfelfogás a Zoroaszteri és Maniteista filozófiákkal, ahogy mindnek a gyökere Mezopotámiában lelhető fel.

Mai államunk alapításának körülményeit sokan sokféle módon magyarázzák. Az államszervező Géza és István vitathatatlanul a nyugati kereszténység erős bástyáját alkották meg, Ez az államalapító munka sokkal inkább a korábbi törzsszövetségi rendszer megtörésére és az új állam szervezetének felépítésére irányult, mintsem a keresztény tanok erőszakos terjesztésére. Azok ugyanis ismertek voltak a nép és a vezető rétegek köreiben is. Elvitathatatlan tény, hogy a magyar népesség ismerte és vallotta a Jézusi tanítások alapját. Akkor is igaz ez, ha a hiedelemvilág a Krisztusi gyökerek mellett az élet szerves egészét is tisztelte. Táltos hitünk rokonítható a szibériai sámánok kultúrájával, de annak analógiáján teljességében fel nem fedezhető. A táltos nem sámán, ahogy a falusi javasok, füvek ismerői és gyógyítók sem orvosok a mai medicina szerint.

A magyarság szent koronája beavató táltos korona. A magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony, Babba Mária kultusza is a folyamközből származó ősi emlékeink része, amire a római kereszténység szervesülhetett. Nem idegen, és nem erőszak hatására honosodott meg minden más népnél erősebben a népi kultúrában a tiszteletük. Ahogy az sem véletlen, hogy szakrális királyainkról táltos legendák maradtak fent. A magyar apostoli királyság dinasztiája minden más európai királyi dinasztiánál több szentet és boldogot adott az egyháznak és a világnak. Századokon át magunkat a kereszténység európai védőbástyájaként tudtuk és gondolták rólunk ugyanezt az Európai országok. 

Krisztusi (tiszta) értékeket közvetít a Szent Koronánk, nem pusztán a tárgy, de a benne testesülő eszmeiség. Krisztusi tanításokra épül ősi jogrendünk és szokásjogunk. Olyan értékekre, mint az egyetemes erkölcs, a haza, a nemzet, a család és a hit ereje. Ezek ma, az Európai Unió számára értéktelenek, kerülendők és feledésre ítéltek. 

Gondolatok a koponyám körül

A globalizmus és világkormány teljességgel elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen az eredendő európai, valódi keresztény értékek tisztelete mellett. Ezért ezek felszámolás nem csak törvényszerű, de szükséges is az új világrend megteremtéséhez. Ennek felismerésétől kezdve pedig szinte mindegy, hogy hiszek-e a világ sorsát igazítani akaró titkos társaságok létezésében, vagy csak felismerem az alkalmi társulások mögötti szervező erőben a pusztulást és rombolást.