Meglett a régi kilométerórám, újat leszereltem, régit felszereltem, újat felszereltem kedvesére. Azzal még lesz majd állítgatni való, mert nem jó gyorskötözőpántot vettem hozzá.

Fél nyolcra elmentem a földhivatalba, hogy kikérjem a ház alaprajzát -már ha megvan. Csütörtökön kell visszamennem a meghatalmazással és némi készpénzzel. Hazafelé beugrottam a villanyszerelő boltba a műanyag pántokért -még jó, hogy dupla annyit vettem, mint eredetileg gondoltam. Onnan a tejboltba mentem kecsketejért

A régi-új órám felszereléséhez még tegnap vennem kellett egy cateye szettet, amivel az érzékelőt rögzíteni tudtam a villára. Neten kerestem, hogy lehet-e ilyet kapni, és lehet. Próbáltam hívni előtte a helyi bringás boltot, tartanak-e ők is ilyen egységcsomagot -nem vették fel a telefont. Így hát próba cseresznye alapon mentem, de szerencsére volt, ami kellett.

Ma, amikor hazaértem, lemértem a kerék átmérőjét és beállítottam mindkét órát a pontos értékre, így már nem csak hozzávetőleges lesz a távolság és sebesség adat. Nem volt nagy az eltérés, de azért a korrektség kedvéért mégis csak úgy az igazi, ha (viszonylag) pontosan mér az óra.

A földhivatal -villanyszerelő bolt -tejbolt -haza útvonal majdnem 6 km volt -ez még a majdnem pontos mérés. 

Kedves vett nekem egy kesztyűt, amit ilyenkor is tudok használni a bringán. A nyári ujjatlan bringás kesztyű már kicsit szellős ilyenkor, kell a kötött, hosszú ujjú darab. 

Tegnap a bringaboltban nézelődtem kicsit, mi mennyibe kerül. Néhány pótgumit alkalmasint kell majd venni és a télre készülve nem ártana mindkettőnk bringájára valami markánsabb abroncs sem. Elgondolkodtam azon, vajon kell-e a tömlőkbe defekt tömítő folyadék -szerintem egyelőre nem. Télen nem fagy bele a kerékbe?

A villanyszerelő boltban elfelejtettem kábelbandázst nézni kedves bringájára, hogy az óra vezetéke ne csak úgy hebehurgyán lógjon a gépen -holnap veszek, ha van.

Be kellene néznem a festékboltba, nemrég hagytam ott a két eladónak egy egy szappant -be kellene gyűjteni a véleményeket. Szájhagyomány alapján terjesztem az igét, ahol csak tudom. 

Múlt szombaton a piacon egy ismerősnek vittem egy darabot, elfogyott amit használt. Vittem megmutatni azt is, ami még van, jól tettem. Egy helyett hármat kért, meg egyet az ismerőse és az ötödiken is túladtam, pedig vásárolni mentem, nem eladni. Az utolsót az a néni vette meg, akitől a Márton napi (fél) libát vettem.

Én bőven el tudnám képzelni magam a piacon árulva a saját szappant a kofák között. Pénteken és szombaton mondjuk? Szombaton biztos.

Ki kellene próbálni a veresegyházi piacot is, Andix szerint jó! Azt mondta, előfordultak már ott. Oda biztosan nem bringával mennénk, az a lejtő visszafelé nem baráti -pláne nem bevásárlás után teli hátizsákkal...

Folyamatosan bombázom az ismerősöket, tudnak-e olyan állást, ahová pont én kellek -nem sok sikerrel.

Olvasom az állásajánlatokat és küldözgetek önéletrajzokat -azt sem sok sikerrel. Bennem van a hiba?

Minap gondolkoztam rajta, hogy nagyon rég nem volt már kiállításom -bár az utóbbi pár hónapban még csak nem is festettem.

Elfelejtettem virslit venni.

Kiveszem a darált húst a fagyasztóból, a paradicsomos káposztához lesz belőle feltét.

Elszívok egy cigarettát.

Délután felhívom a háziorvost, kérek időpontot a hétre.

-ennyi-