Tegnap reggel jöttek az ablakosok és pillanatok alatt szétkapták úgy a lakást, hogy "öröm" volt nézni. Készítettem pár képet csak úgy illusztráció gyanánt, hogy lássuk a befor-after szitut. Az első ablaknál kiderült, hogy vannak itt érdekességek a lakásban, na de ma már kezd úgy kinézni, mintha megint ablakaink lennének. Azért már várom a végét!

Úgy tűnik, hogy a redőnyeinket csak pénteken kapjuk vissza, mert ma még köt a párkány, holnap pedig máshol dolgozik a redőnyös szerelő.

Jelenleg mindenhol vastagon áll a por, máshol a sitt, a lakás körbe van takargatva nájlonokkal, labirintus az egész, alváshoz az egyik szobában csináltunk helyet a matracoknak, de az ágyat nem raktuk össze. mellettem volt a falnak támasztva néhány gipszkarton tábla. Éjjel ötször arra ébredtem, hogy belerúgtam. Olyankor az a kényszerképzetem támadt, hogy menten rám is dől majd. Megúsztam. Egyik költözésnél fordult elő, hogy a feltornyozott banánosládák meg a szárító rám/ránk dőlt, azóta van ez a para. Mondjuk a gipszkarton táblák 2m magasak, és alig öt-hat centire álltak el a faltól...

Nade ablakcsere ide vagy oda, ez még csak a móka kezdete! Szombaton jön sógor és após, akik a még épen maradt részeit is szétverik a lakásnak villanyszerelés címén. Na az lesz majd egy érdekes futam! Kb egy hét, kétszer ennyien lakunk majd itt, és negyed ennyi helyünk sem lesz, hát majd csak megoldjuk valahogy!