Nekünk Mohács kell!?

Sokféle megközelítést hallottam már a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Gyalázatos vereségtől isteni ítéletig az esküszegő felett.

• Az biztos, hogy az addigi államiságunk véget ért, országunkat feldarabolták és megkezdődött a 150 éves török megszállás. 
• Az is biztos, hogy a felvidék ekkor Habsburg kézbe került. 
• Szapolyai seregével a csata egészen más véget érhetett volna, de az erdélyi had elkésett.

Úgy tanultuk az iskolában, hogy a magyar urak belviszályai és a királyi pár népszerűtlensége volt az oka annak, hogy bár a hír a közelgő török veszélyről időben megérkezett Budára, a felkészülés lassan és szervezetlenül történt. Ennek egyenes következménye volt, hogy a rettenetes török armada lesöpörte Magyarországot Európa térképéről. A gyenge kezű II. Lajos pedig a megáradt Csele patakban fejezte be méltatlan földi létét.

Van egy másik történet is, ami ugyanezekre a tényekre épít, mégis egészen más valóság bontakozik ki a szövevényes szálak kuszaságából. Ebben a valóságban szerepet kap, 1513, és a régóta esedékes keresztes háború meghírdetése, szerepet kapnak a Fuggerek, a Dózsa féle felkelés és a véres megtorlás, és szerepet kap Habsburg Ferdinánd is.

Ebben a valóságban a Fuggerek megszerzik a szepességi és erdélyi arany feletti monopóliumot, így az ország súlyos gazdasági helyzetbe kerül. Ennek ellenére és a nemesség tiltakozása mellett 1514-ben mégis kihirdetik X. Leó pápa bulláját, összegyűlik Buda alatt a magyar keresztes sereg -de a hadjárat költségvetése eltűnik Budán. A nehezen verbuvált had fellázad, amit kegyetlen megtorlás követ. Előkészítve ezzel a törökök síma útját Budára.

Közben Ferdinánd akkora adósságot halmozott fel a Fuggereknél, amit megfizetni képtelen. Azt a tanácsot kapta, hogy szerezze meg a felvidéki aranybányákat és pénzverdéket, ezzel kiválthatja adósságát. Mivel akkor Magyarország még ország, hatalom volt Európa közepén, ezeket a bányákat csak úgy szerezhette meg a Habsburg, ha elveszejti Magyarországot az Oszmán birodalom előtt.

Lajos a csata előestéjén levelet intéz Szapolyainak, hogy seregével siessen segítségére, kiegyenlíteni a török túlerőt. A futárt a Fuggerek és a Habsburg elfogják, a királyi pecsétet meghamisítva egy másik levelet küldenek Szeged alá a vitézlő erdélyi fejedelemnek: Sietniük nem szükséges, elegen vannak a királyi táborban, hogy megverjék a törököt.

Akárhogy is volt, az ország három részre szakadt. Egyfelől lett a törökkel együttműködő Erdély,   Habsburg kézbe került a felvidék, a középső részt pedig megszállta az oszmán. Egy volt csak más akkortályt, de az erősen eltért a maitól(!), ez a nemzettudat. Akkor a három rész három uralom alatt egynek érezte magát, egynek tudta magát és egynek akarta magát.

Számomra Mohács szomorú emléknap. Nem az elvesztegetett ezrek élete, nem az elveszett Magyar birodalom emléke, nem! Még csak nem is az oszmán (muzulmán) térhódításra figyelmeztet, mert 1526-ban Európában a török csak eszköze volt a Fuggerek gazdasági törekvésének. Mohács intő jel, ami az új világrend töretlen menetelésére figyelmeztet, ahol nincsenek Istentől eredő értékek, csak profitorientált gazdaság.

Az 1500-as évek derekára Európa sorsát a bankárdinasztiák határozták meg. Általuk és velük a kamat, a profit és a folyamatos nyereségtermelés. A fuggerek  verték a pápa aranyát és szedtek rá kamatot, amiből azokat a hittudósokat fizették, akik megmagyarázták az akkor ismert világnak, hogy miért nem Isten ellen való vétség a gazdaságpolitikájuk és a kamatszedés. Ma az egész világot ez, és a háttérben búvó pénzhatalom mozgatja.

Az újvilágban hamar kiderült, hogy nincsenek új eszmék. Nincsenek magasztos gondolatok csak nyereség és profit. A szabadság, egyenlőség és testvériség amerikai közössége olyan zárt közösség, amihez a behurcolt feketék és az őslakos indiánok nem tartoztak. Emberszámba sem vették őket. Az indiánok kiirtására számtalan ördögi tervet eszeltek ki, szabadságuktól, méltóságuktól és földjüktől megfosztva, rezervátumokban élnek a mai napig, A feketék élő szerszámok voltak, és még az ezerkilencszáz-ötvenes években sem illették meg őket azok a jogok, amik a hódítókat.

Mohács és az eltelt 485 év arra figyelmeztet, hogy az eszmék, melyek irányítják létezésünket, veszélyesek. Ez az eszmerendszer szülte a reneszánsz kort, ahol felvirágzásról beszélünk és elfelejtjük, hogy az a globálissá váló világ kapuja, a háborúk kora. Elfelejtjük az inkvizíciót, a boszorkányégetéseket, a búcsúcédula vásárlástól remélt lelki megtisztulást, és a városokat ellepő mocskot bűzt és patkányokat, meg ezzel együtt a világjárványokat. És elfelejtjük, hogy a lét tiltakozik, ha az élő ellene tesz.

Ez az eszmerendszer, a bankárszemlélet szülte a felvilágosodásnak nevezett nagy francia elsötétedést, amikor a társadalom addig elnyomott fele egyszerűen kivégezte a társadalom addig elnyomó felét. Humanizmusról beszélünk, de az annak nevében elkövetett népirtásról szívesen megfeledkezünk. Liberté, egalité, fraternité, mondja a felvilágosodott francia és tízezrek nyaka felett működésbe hozza a guillotinet. 

Ez az eszmerendszer, a bankárszemlélet izzadta ki a liberalizmust, aminek nevében világhatalmak és a mögöttük álló bábjátékosok kirobbantották az első világháborút... A haszonelvűség mentén hasították darabjaira az önmaga romjaként is alig pislákoló Magyarországot Trianonban. Az eszmét kigondolók összegyúrták a világ fájdalmából a kommunizmust, létrehozták a nemzetietlen és a nemzeti szocializmust, kirobbantva a második világháborút. A háborúk előtti gazdasági válságok rendre jól jelezték, új hadszíntér nyílik a profit és a létezés közötti háborúban.