Szép napot! -mondja a tévériporter, utánna az utca embere, A csapból is a "szép napot" folyik. Úgy gondolom, hogy a have a nice day, vagy a buena notte meghonosodása, amivel nem is volna gond, ha nem felejtenénk el teljesen a jó napot formulát. 

Én festő vagyok, és mint ilyen, semmi bajom azzal, ha meglátjuk a szépséget egy napfelkeltében, egy tavaszi, nyári, őszi vagy téli napban. Nekem az arany fényben tündöklő lehulló levelek épp olyan szépek, mint a bíborban ragyogó nyugati égbolt. A bárányfelhős kék és és a csepergő eső. Még a komor szürkében is megtalálom olykor a szépséget, ha jó a kedvem.

Tudom, hogy az élet nem csupa szánsájn, napfény... A szépség szerintem nem a tájból, a napfényből, az árnyékból, a színekből, hanem belőlem, csakis belőlem fakad. Ezért szeretem ha jó napottal köszönnek nekem, ezért köszönök csakazért is jónapottal én is. 

Semmi bajom a széppel csak tudom, hogy az a belső jóságból fakad.  De csak azt tudom, hogy nekem mi a szép, azt nem tudom, hogy neked mi az, úgyhogy jó reggelt, jó napot, jó estét és jó éjszakát kívánok.