Tegnap kedves kivette a sportórát, amit bringázásra fordítottunk. Tölgyes Bolonka felé, az Erzsébet park feletti részre tekertünk fel először. Nem készítettem képeket, de találtunk egy szép emlékművet, nem messze pedig egy filagória alá rejtett faragott fatörzset. Az erdőn át kimentünk a földekig, majd vissza az útra és észak felé mentünk. Egy kertben malacot, vaddisznókat meg tehenet találtunk.

Visszagurultunk a városba, majd át a túlvégre Babatpuszta felé. Még rá kell jönni, hogy mi merre van, merre érdemes elindulni, hol lehet kijutni az erdőbe, merre vannak érdekes, szép dolgok. Tartok tőle, hogy itt bármerre indulunk ilyenben botlunk.

Neten már láttam, de még valóságban nem került a kezembe a Gödöllői dombság című térkép, pedig hamarjában be kell szerezni. Meg azon is elgondolkodtam, hogy talán kellene egy terepgumi is a bringára? Jó volna az erdőben hajtani, ahol persze az utak is engedik. Sziklát nem másznék vele, de egy hagyományos erdei úton még valahogy elkaristolnék.

A területet még a '90-es években természetvédelmi oltalom alá helyezték. 

A terület kb 4000–5000 éve lakott. A honfoglaló magyarok is több települést létesítettek a mai dombság területén.

A kistáj központja Gödöllő. Itt található Magyarország legnagyobb barokk kastélya. A Grassalkovich-kastélyban sok időt töltött I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné („Sissi”). A Gödöllő területéhez tartozó Máriabesnyőn lévő Nagyboldogasszony római katolikus templom híres zarándokhely.

A legjellemzőbb erdőtársulás a juharos-tölgyes, és a hársas-tölgyes. Ezeket az erdőfoltokat löszös mocsaras puszták tagolják. Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár mely Budapest XVII. kerületének szélén található. Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen (őz, szarvas, vaddisznó), valamint a madárvilága is értékes. Gyakori madárfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, a jégmadár, a darázsölyv, a kabasólyom és a kerecsen.

Az átlagosan 150–250 méter tengerszint feletti magasságú dombságot főleg lösz és homok borítja. A Szada település területéhez tartozó Margita csúcs a maga 345 méterével a tájegység legmagasabb pontja. A Margitán is keresztül húzódik az Albertirsáig tartó vízválasztó. Ettől keletre a Tiszába, nyugatra a Dunába tartanak a folyók, és patakok.
(wikipédia)

 A Gödöllői-dombság területén található nagyobb kiemelkedések: