Én nem vagyok buzgó katolikus, és az is csak ma esett le, hogy 12. napja (hamvazószerda -március 9. óta) tart már a nagyböjt. Így jócskán benne vagyunk a negyvenlő nagyböjtben. Ez az időszak felkészülés, szakrális töltekezés. A bűnbánat ideje, amikor megtisztul és felkészül a lélek húsvét vigiliájára.

Gyakorlatban a nagyböjt a negyven napos, testi és lelki megtisztulás módja. A pénteki böjt kiterjesztése a teljes időszakra. Funkcionálisan pedig remek alkalom arra, hogy belekóstoljunk a vegetáriánus világba -ami egyébként igen távol áll tőlem. Ugyanakkor azt veszem észre, hogy maga a böjtölés praktikus szempontból is hasznos, mert a szervezetünket így állítjuk át téli üzemmódból nyárira.

Télen fogy a sok cupák, nehéz és zsíros élelmiszerek, de lassan megjelennek az első zöldek. Idén április végén (24.én) van húsvét hétfő. Becsületes böjtös ember húst addig nem vesz magához és más táplálékot is csak módjával. Vége a nagy téli zabálásoknak és a farsangi nyalánkságoknak. Most már biztosan hosszabbodnak a nappalok, nem kell biztatni a csillagok járását nagy jókedvünkkel.

Más a böjtről. Elterjedt ilyenkor, hogy hagymafélékből, káposztából és hüvelyesekből készül a leves. A hagymafélék különösen jó tisztító, roboráló hatásúak, bár elsősorban nyersen fogyasztva. Őseink megfigyelték, hogy a tavasszal ébredező medvék olyan növényeket esznek, amik szelet hajtanak. Egyfajta béltisztítás ez is. A böjt valójában az éves rendes nagygenerál része lehetne, ha betartanánk.

Különös, hogy autónkra vigyázunk, rendszeresen szervizeljük, megfelelő üzemanyagot töltünk bele, és mig tárgyainkkal ilyen gondosak vagyunk, saját testünket szinte semmibe vesszük.

Kis kitérő. Amikor a napokban azt mondtam Andicsnak, hogy valakit kezeltem, azt válaszolta: haha, hiszen a baját az ember saját maga hozza helyre. Mire én erősködtem, hogy az igaz, de az energiaáramlást bizony én indítottam el. Persze nagyon is tudom, hogy az ember a saját orvosa, a természet pedig az orvosságos tár. De az is biztos, hogy a szervezet öndiagnosztizáló és javító funkciója csak kiegyensúlyozott állapotban működik jól.

A tél végére a szervezet megtelik nehezen bomló zsírokkal és felhalmozódnak a méreganyagok, amit a jobb idő beköszöntével úgy hozhatunk helyre, ha étrendünket gyökeresen átalakítjuk Mind mennyiségben, mind összetételében. Szervezetünk tavasztól kezdve már nem tüzel el annyit, mint a legnagyobb mínuszokban, mert nem kell úgy fűteni.

Tegyük hozzá, modern életvitelünkhöz a szervezetünk beidegződései igen nehezen alkalmazkodnak. Az ősi mechanizmusok a kényelem világában is működnek, holott igazán nem volna rájuk szükségünk. Ma a lakásokat jól fűtjük, nem a hideg barlangok nyirkos bugyraiban vészeljük át az isten hidegét...

A böjt végül is nem volna más, mint a télen lerakódott salakok kipucolása. De ne becsüljük alá a szakrális világ szükségét. Bizony akarat kell -ma már egyre több az átálláshoz, amit megkönnyít a hit, amikor valamely lelki, szellemi célkitűzés nemesíti a böjtölőt.

Itt egy pillanatra visszatérnék egy korábbi bejegyzésben leírt "nemes" szavunkhoz. A magyar nyelv kristálytiszta szerkezete lépten-nyomon megnyilvánul. A böjtölő azáltal nemesedik isteni természetű lénnyé, hogy képes nemet mondani a világi örömöknek (az elmúlt vidám farsangi időszaknak) és a profánból belép a szakrálisba. A hívő ember szellemi értelemben felkészül Jézus megkísértésére, a kereszthalálra és a feltámadásra, praktikusan pedig testében válik újjá a koplalás nehéz útján.