...csak odáig még sok van hátra.

Tegnap gondoltunk egy nagyot és elmentünk a magnalicafesztiválra. Hát hogy is mondjam. A városligetet kicsit kinőtte a rendezvény. Nagyjából hatmillió látogató a jó időnek köszönhetően. Az is a melegnek a számlájára írható, hogy térdig ért a sár. Kicsit olyan érzésem volt, amikor a tömegből kifelé menekültünk, hogy egy tundrai olvadás kellős közepén állunk. Körbe ameddiga  szem ellát, csak sár.

A dolognak akkor kelett volna gyanússá válni, amikor félreterveztem az útvonalat, aztán minden elment az orrunk előtt. Legközelebb jobban kell figyelni az utalásokra! Mellesleg verőfényes napsütés volt.

Sár, tömeg, nagyjából így jellemezhetném a fesztivált, mert sajnos a lényegből semmit nem láttunk. A kajás pultokhoz sem fértünk oda. Viszont egy kedves idős néni sikeresen összesarazott, amikor egy gödörbe huppant. A gödör tartalma meg rám ölmött. Jó volt.

Mára is azt mondták, hogy jó idő lesz, szikrázó napsü tés, hogy elmehessünk kirándulni. Hát reggel az ablakon kinézve sok minden látszott, csak a kék ég nem. Vártunk egy kicsit, hogy magához térjen az idő, most meg mindjárt indulunk Normafához. Majd kitaláljuk merre ereszkedjünk le.