Egész nap azon pörgött a koponyám belsősége, hogyan lesz majd a lakás. Az erkély mondjuk nagyon fog hiányozni. Ott csak egy kis kilépő van, alig pöcsig érő vékony fém korláttal. nagyjából halálfélelem oda kilépni. Mintha a semmin állnál, olyan. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.

Meg azon is túráztattam az agyam, hogyan lesz majd a felujítás. Elég sok munka lesz vele, mert meg kell csinálni a konyhabútort, a fűtést teljesen átalakítani, víz, gáz, fűtés és villanyvezetékek. padló többnyire marad, talán csak a konyhát kell tovább burkolni, mert ott valami echte ocsmány szocialista műkő borzalom van. Fel nem fogjuk szedni, légfeljebb rádolgozni valami kultúráltabb megoldást. Ellenben, mivel mindenhol jó a parketta, nem lesz padlófűtés. Még a kazán lesz érdekes kérdés, de arra is találunk megoldást. Már ha...

Ja igen, ez mind csak provizórikus, mert a tulajnak előbb el kell fogadnia az ajánlatunkat. Azt már megbeszéltük egymás közt, hogy így lesz de nem biztos, hogy az első ajánlattra rábólint. Igazából az lesz, hogy ha ezt elutasítja, teszünk másikat, de az alacsonyabb lesz. Amúgy utólag úgy gondoljuk, hogy az közelebb van a lakás értékéhez, a rengeteg munkát is figyelembe véve...