Tegnap munkából valamivel éjfél előtt értem haza. Leszálltam a buszról és megcsapta valami ismerős illat az orromat. Füst. Igazi, vidékies füstszag volt és nem is gyengén érezhető. Avart késő este biztosan nem égetnek, a lakótelepen nincs fatüzelésű kályha, fentebb a gazdagnegyedben meg szintén nem valószínű. Ahogy megkerültem a posta tömbét, rájöttem az eredetére. 

A velünk szemközt hol üzemelő, hol zárva tartó, a háztól mintegy 10 méterre lévő étterem teraszára építettek egy kemencét. Fantasztikus ötlet. A helyet átkeresztelték Rusticora, gondolom ez, meg a füstös kemence majd végre vonzóvá teszi az amúgy évente gazdát cserélő műintézményt.

Az mondjuk egy picikét bosszant, hogy nem tudom kinyitni az erkélyajtót, mert a tavaszias szellő behozza a füstszagot. Akik az első, második emeleten laknak, azok egyenest direktbe kapják az újonnan érkező áldást. Az uralkodó szélirány egyébként a ház felé tereli a füstöt. Azt elképzelni nem tudom, hogy erre a kemencére kaphattak építési engedélyt, de abban biztos vagyok, hogy már most, az első néhány órás üzemelés után rengeteg a panasz rá.

Azt viszont szintén nem tudom, hogy bárki tesz-e majd ellene, vagy csak a bezárt ablakok mögött duzzogva szidjuk az üzemeltető hölgyági felmenőit. A magam részéről fogalmam nincs, hogy ilyen esetben hová lehet és kell fordulni, de az biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a tulajdonos leszarja a vele szemközt lakók érdekeit.

Ha a füst miatt fel kellett számolni a túloldali tűzrakó helyet, ahol időnként baráti társaságok néhány órán keresztül füstöltek, akkor valószínűleg le lehet állíttatni egy üzemszerűen egész nap működő fa tüzelésű kemencét is.

UPDATE

Amikor a paraszt búzájának felét elverte a jég, az kiment és dühében letaposta a másik felét: Nézdd meg Uram, mire megyünk ketten!

Ha már füst, és elkerülhetetlen ha szellőztetni akarok, akkor legalább csináljam én. Meggyújtottam egy meditációs füstölőt, most az lengi be a lakást.