Még mindig a kulináris vonulat, de kezdjük az elején. Abban teljesen és egyre inkább biztos vagyok, hogy nem vagyok jó alkalmazott. Sőt pocsék alkalmazott vagyok. Kifejezetten utálom, ha rabszolgának néznek. Másfelöl a földbirtokos őseim vére is tiltakozik, ha értelmetlen rabszolgamunkával a létminimum alatti kereseti lehetőségben merül ki a létért való kűzdelmem... Sajnálom, de ez a napszámos munkavállalósdi nekem tényleg nem megy.

Viszont nagy lehetőséget látok abban, ha a gasztronómiai érdeklődésemet és a természethez fűző vonzalmamat jól kihasználva állítok elő olyan finomságokat, amit a városi emberek is szívesen megkóstolnak és megvásárolnak tőlem/tőlünk. Na már most a házi sajt ilyen, de az erdei termékek is ilyenek. Arról nem is beszélve, hogy a hagyományos ízek és a hagyományos (tartósító és egyéb adalékoktól mentes) technológiák igen is életképesek és a mai igényeknek is tökéletesen megfelelnek.

Tehát először is a sajtkészítés. Tudok egy helyet, ahol igazi fölözetlen, gazdag és eredeti házi tejet lehet venni. Na már most a napokban veszek néhány litert és a saját szakállamra elkezdek sajtot készíteni belőle. A nem titkolt cél, hogy kitanuljam a sajtkészítés "minden(?)" fortélyát. Aztán a sajtot rögtön tovább is hasznosítom és a kis fűszeres ültetvényünkkel, meg néhány jó recepttel felszerelkezve nekilátok pácolt sajtcsemegét készíteni.

Kezdtem azzal, hogy néztem szakkönyveket. Egészen sokfélét lehet találni. Aztán textil pelenkát. Találtam egy oldalt, 240 forintért magyar textilpelenka, nagyszerű! Szegediek, na nem baj. Aztán a forma következett. Egész sokat találtam (kép nélkül), meg egy hobby sajtkészítő szettet 18 ezerért. Ha komolyan gondoljuk, egy ilyenbe érdemes volna beruházni az elejlén, amig gyakoroljuk a dolgot.

A friss, gomolya jellegű sajtokhoz elég, ha az alvadékot fellógatjuk és az saját súlyánál fogva kicsepeg. Ebből akár főzött, gyúrt sajtokat is lehet készíteni, mint mondjuk a parenyica. A füstölés egy érdekes kérdés. Itt, a panel lakásban valószínűleg nem kivitelezhető. Mondjuk kellene egy nagyobb konyha is, ahol elő lehet készíteni a nyersanyagokat és a feldolgozást is meg lehet oldani -ez egyelőre nem kivitelezhető. Bár anyóséknál akár ez is. drágám édesanyaja remekül füstöl.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az is megfordult a fejemben, hogy anyósékat bevonva lehetne egy kis házi üzemet létesíteni Egerben... Már csak azért is, mert ott van a Bükk, ahonnan rengeteg erdei hozzávalót be lehetne szerezni. Nem is annyira a sajthoz, mint a többi tervezett termékhez. Lekvárokhoz bogyókat, befőtthöz és savanyúsághoz gombát és más erdei finomságokat. Valahol (Eger és Egerbakta között) van egy elhagyott telkük is, ha jól rémlik.

A cigányok fosztogatták a termést, ezért felhagytak a művelésével. A magam részéről akár ki is költöznék nyárra egy Jurtával (haha -egy jurta nagyjából másfél millió forint volna), meg néhány kecskével, birkával. Ezen a telken el lehetne kezdeni fűszereket termeszteni, de a környéken van sok gyűjteni való növény, bogyó is. Bodza, som, kökény, galagonya, de megteremne a homoktövis bokor is. Nem külömben a gombák. Ezeket fel lehetne használni lekvárok, és befőttek és savanyúságok készítésére, vagy a sajtok ízesítéséhez.

Egy kemencével meg még egyéb saját használatra vagy eladásra szánt dolgot el lehetne készíteni. és akkor elöjön a vendéglátós elképzelésem, hogy mindemellett milyen jó volna frissen készített ínyencségekkel kínálni a betérőket. Arról nem is beszélve, hogy a kerti gyümölcsökből remek pálinkát lehtne főzetni a hosszú téli napokra, amikor van idő festeni.  Na hát ilyeneken morfondíroztam...

De szép is volna!