Ahogy azt elterveztük. Mindenben. Vagy majdnem mindenben, mert nem vettünk sört. Egyébként a velőspiritós nagyon jól sikerült, aratott, hogy úgy mondjam. A tegnapi mangalica szalonnát és szalámit megfejeltük egy újabb vastagkolbásszal, meg egy üveg mangalica zsírral.

Ismerősöket körbejártuk, bár már tegnapm este is voltunk. Volt, aki idén nem jött el a vásárba. Másokkal meg össze tudtunk futni. Mondjuk azt nem gondoltam, hogy marcipánékkal is. Kellemes meglepetás volt. Már leszámítva azt, hogy én csak nézek ki a fejemből mint a vakegér és nem fogom fel, hogy nekem köszöngetnek... Párdon.

Messziről még a Lajtát is láttuk. A fotón nem látszik jól, de legalább nem maradtunk le erről sem.

A séta, ahogy mindig, idén is Bercsényi Mikiéknél ért véget. Sör nélkül, mert nem volt a környéken csapszék... A sétűny alsó szakaszán egyáltalán nem volt semmiféle kiszolgáló egység. csak a mobilbudik -ami nem kell, mert nem volt sör...

És akkor a képek:

Sajna az én hétvégém ezzel véget is ért, mert holnap, holnapután dolgozok. Szombaton délelőtt, vasárnap és hétfőn késő délutántól késő estig. Annyira szeretnék felébredni ebből a rémálomból!