Mindenek előtt egy kis virtuális túrát szeretnék megosztani a Székely Nemzeti Múzeumban.

Másodjára pedig az iménti Index cikk kapcsán volna még véleményem. Tudniillik, hogy nyelvében vagy génjeiben él-e a nemzet. Ellentmondásokkal teli véleményem van. Látszolagosak ugyan, de a felszínen ellentétes gondolatok bújnak meg a kérdésben. 

Nyelvészeknek a nyelv, genealógusoknak a gének, néprajzkutatónak a kultúra antropológiája érdekes, művészettörténésznek a tárgyiasult világ legszebb megnyilvánulásai, sorolhatnám tovább népzenével, népi mesterségekkel, egyebekkel.

Én meg, mint laikus kívülálló azt hiszem, hogy ezek mind egymástól függetlenül és szoros kapcsolatban is érdekesek. Épp ezért vélekedek úgy, hogy szükséges egy magyarságkutató intézet felállítása. Olyan intézményre gondolok, amely nem egyes tudományos szakterületeket jelent, hanem átfogó tudományos igényű kutatásnak adhat teret, támogatást és koordinációt.

A genetikai kutatások rendkívül érdekes, a származás elméletekhez szorosan kapcsolódó kérdésekre adhatnak választ. Arra, hogy honnan jöttünk, kik az őseink és ki az őseink ősei. A nyelvészet azt mondhatja el, hogyan gondolkodtunk. Hiszen a gondolatok a legnyilvánvalóbb, legerősebb kifejezője az élő és létező beszéd (nyelv). Ugyanakkor a néprajzkutatással a kultúra fejlődésének útján ismerhetjük meg kik voltunk, kik vagyunk és mivé válhatunk.... Díszítő motívumaink magukban rejtik annak az eszme rendszernek a leképezését, amelyben éltünk, ami meghatározta a társadalom és az egyén fejlődését évezredeken keresztül.

A magyarsággal foglalkozó tudományos intézet elsődleges dolga (volna), hogy leszámoljon az összeesküvés elméletekkel. Ha kell (és alapja is van), akkor azokat beemelje az elfogadott tudományos életbe. Dolga (volna), hogy felszámoljon a téves elképzelésekkel, ideákkal és víziókkal, helytelen következtetésekkel és hazugságokkal. Akár tudatosak azok, akár nem. Dolga volna, hogy tiszta magyarságképet készítsen. Olyat, ami igaz, így szilárd alapjává válhat a jövőnek, haladásnak és fejlődésnek.