Május Idusa... Közben meg egy fenét, ez a legcudarabb november, amit valaha láttam. Gyakorlatilag kát napja tombol a vihar, ömlik az eső, lassan egy évmilliós emlék is megelevenedik, a Pannon tenger. 

Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy az allergiában szenvedőket nem kínozza a spanyolnátha ebben az időben. Ez is több a semminél, de azért már lassan vége lehetne. Vagy a másik lehetőség, hogy elkezdünk bárkát ácsolni és feltereljük rá állatainkat. Apropó, senkit nem kerestek meg álmában, hogy meddig edik még? A meteorológiai szolgálat nem jósolt kedvezőt, hátha az angyalok... :D

Mellesleg ez a vihar akár meg is akadályozhatja azt, hogy szivecskémnek szamoszát készítsek. Az ebben a pillanatban kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a piacra megyek. Vagy akárhová, mert itt a hegyről lezúduló szél épp a mi házaink között képződő csatornában erősödik fel cca 300Km/h sebességűre... Azért később még megpróbálkozom vele.

update:

A postás halált megvető bátorsággal az ablakon kopogtatott. Arcán rémület látszott, ami nem csoda, hiszen a sokadikon lakunk...