Van választás!

Tegnap néztem valamit a tévében. Politikai műsor volt, naná. Aztán annak kapcsán eszembe jutott néhány gondolat. Ettől a politika meg közélet dologtól most úgy tűnik, nem tudok megszabadulni. Két politikai fogalom ugrott be. A szavak a következők: Agyalap és gyökérkezelés.

Akinek nem volna világos, hogy e szavak miként kötődnek a politikához, azoknak segítek. Melyikkel is kezdjem? Vegyük őket sorjában.

Az utóbbi nyolc évben, de különösen 2006 óta folyamatos az üzemi agyalapi nagymosás. A kifordított fejeket kupacokba halmozzák az elvtársak és magasnyomású ideológiával árasztják el. Meg máunikasóval, újabban Indiából importált józsibarát is van a kínálatban. Akinek a (ki)beszélgetős műsor nem fekszik, magáévá teheti a győzike romálét. (romálé nagyjából annyi tesz: cigány purparlé)

Hasonlóan beszédes kifejezés a gyökérkezelés is, de ez sokkal nagyobb időintervallumot ölel át. Valamikor a Habsburg uralommal, talán a felvilágosodással kezdődött az identitásunk kiirtásának első kísérlete, ami azóta szinte szünetmentesen tart. Eleinte Osztrák érdekből, majd orosz gyámság alatt, végül a globális nagytőke igényének megfelelően vetette el gyökereinket az akadémikus kultúrpolitika.

A múltkori "jól elmondom hogy képzelem a világot" így utólag inkább meggondolatlan kirohanás, mintsem értelmes gondolatmenet volt. Amúgy is ki a fenét érdekel egy festő ködös politikai zagyvasága. Mellesleg már volt abból baj, ha a festő politizálni kezd. Én nem szeretnék ebbe a hibába esni. Azt azért ennek ellenére talán elmondhatom, hogy van választás!

Választások lesznek április tizenegyedikén, illendő volna elmenni. Illendő és elvárható volna, hogy legalább négyévente egyszer elmondjuk mi, állampolgárok is a véleményünket politikáról, közéletről, az ország helyzetéről.

Liberális szülők biztosan örülnek, ha a lurkók évközi produktumát, a bukás lehetőségét eleve kizárva, legfeljebb szóban értékelheti a tanító néni. A politikusok bizonyítványát ellenben mi, szavazók, a nép, a nemzet, a lakosság, elvtársak maguk is(!) ki kell, hogy állítsuk, és kedves honfitársaim, a buktatás lehetőségével addig kell élni, ameddig még demokratikus jogunk van hozzá, mert '49-ben is hamar elveszett a szabad választás joga, a szabadság joga. Ezeket az elvtársakat időszerű végre megbuktatni!