Ma pájslit főzök. Gonosz dolog ez, mert az időzítéss úgy van, hogy Esztibeszti nincs itthon. Ő ugyanis nem szereti. Én meg nagyon. Úgyhogy ma ez lesz!
Ez meg néznivaló: "...Kispiac Pléhcsárda. Elmondani nem lehet, ezt meg kell nézni, ha nem vagy finnyás és szereted a balkánt! :) 1155 Budapest Kolozsvár utca 47-53..." (Barci)
Valahogy eltűnnek a régi ízek. Helyettük persze jön sok új, édes savanyú kínai, thay sooki, gulab jamun, szeretem őket -de nekem nagyon hiányoznak a gyerekkor ízei. Mintha az íiek lassan kikopnának, vagy a nyelvünk változna szakadatlanul az állandósuló stressz miatt. Multinacionális ízvilágra hangolva válnak egyre édesebbé a gyümölcsök -azt mondják jobban eladható.
Hová lett az udvarban álló kicsi, savanyú bőralmafa? Biztosan kivágták... Útban lehetett, amikor lefektették helyére a 20 000 literes benzintankot. Mintha a képzeletem csalna meg: Egy elképzelt gyerekkor kitalált ízeit felidézve bolyongok az áruház polcai között, de amit keresek az nincs ott. Órákat tudok kétségbeesve kutatni a nejlonzacskók között -hiába. A piacon sem azok az ízek. A paradicsom is, paprika is, mintha elfelejtette volna hogyan kell olyannak lennie. Hogyan kell a napfényből, a földből, a gazda törődésébő ízt mit ízt, azt a régi zamatot előállítani. Bár az is lehet, hogy próbálkoznának szerencsétlen konyhakerti növények, de ahogy nagyipari keltetőben csak táposcsibe nevelhető, biztosan a föld is ilyen.
Én meg néha megpróbálok mégiscsak felidézni egy-egy elfeledett ízt, hogy ki ne vesszen végleg. Legalább én emlékezzek még rá. És ahány ember annyifélére, már amig van mire. Itt egy eredeti bécsi recept a monarchia világából
Recept: Szalontüdő klasszikus bécsi stílusban (6 főre)
Hozzávalók: 1000g borjú tüdő és szív, 7 db közepes sárgarépa, 1 db közepes zeller, 5 db sárga répa(hasonló, mint a narancssárga sárgarépa, de ennek a színe tényleg sárga), 3 db babérlevél, kakukkfű, borókabogyó, almaecet, egész feketebors, 6 db közepes méretű vöröshagyma, 150ml étolaj, liszt, cukor, 60ml száraz vörösbor, mustár, tejföl, 1 ek. kapribogyó, 1 szelet szardella, 2 ek. petrezselyem levél aprítva, 1 kis csokor metélőhagyma, citrom.
Elkészítés: a tüdőt és a szívet több órán keresztül áztassuk hideg vízben és a vizet gyakran cseréljük. Tisztítsuk meg a gyökérzöldségeket. Egy részér (800g) vágjuk darabokra, míg a maradék részt (120g) vágjuk finom csíkokra. Erre az étel befejezésénél lesz majd szükség. A szívet, tüdőt és a darabokra vágott zöldséget tegyük egy lábosba. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy ellepje. Adjuk hozzá a babérlevelet, 1 csokor kakukkfüvet, 1 tk. feketeborsot, 6 szem borókabogyót, egy kis ecetet és lassú tűzön főzzük. Ha megfőtt és lehűlt, a szívet és tüdőt vegyük ki a főzővízből és vágjuk vékony szeletekre. Tisztítsuk meg a hagymákat és vágjuk fel finomra (kb. 500g). Edényben kevés olajat hevítünk, amiben a hagymát aranybarnára dinszteljük, majd 1 ek. lisztet adunk hozzás és rántást készítünk. Cukrot adunk hozzá és megvárjuk, míg feloldódik. 1 liter alaplével (borjú, marha) felfőzzük a rántást. Hozzáadjuk a vörösbort és 10 percig főzzük. A szószt simára keverjük (szűrjük). A finomra vágott zöldségeket, szívet és tüdőt a szószhoz keverjük és további 15-20 percig főzzük. A végén mustárral,, kapribogyóval, citromlével, kakukkfűvel, szardellával, tejföllel, sóval állítjuk be a kívánt ízt. Petrezselymet, metélőhagymát adunk hozzá.
Zsemlegombóccal, grízgombóccal, burgonyapürével, kenyérrel tálalhatjuk.
innen a recept:
http://www.foodandwine.hu/2009/03/06/szalontudo-variaciok-ausztriabol-a-pajsli/
Beszolda