Ídén úgy nézett ki a karácsony, hogy a szenteste együtt, kettesben telt. Másnap reggel vonatoztunk Egerbe. Meglepő volt, de a Siemens motorvonattal mentünk. Már láttunk ilyet arrafelé, de még itt nem utaztunk vele. mellesleg ennek a vonatnak az az előnye, hogy csak négyes ülések vannak benne.

Hajnalban indultunk, mert úgy volt tervezve, hogy ebédre érkezünk. Eszter apja jött elénk az állomásra. Nem sokkal utánnunk érkeztek eszter tesójáék, aztán kezdetét vette a nagy zabálás. Meg persze a töltögetés. A fene vinné el azt a finom szilvapálinkát, ami sosem akart elfogyni. Másnap újra kezdődött a karácsonyi ebéd, de már nem hagytam, hogy töltögessenek a poharamba.

Ma reggel vissza Budára, felvettükl az ajándékokat, majd vissza palotára az én családomhoz. Kezdődött előröl a zabálás, ivás. Aztán az ajándékosztás, és az ivás, aztán beszélgetés, meg az ivás, és még ittunk is egy keveset. Onnan aztán taxival jöttünk haza, ahol is ittunk egy pohárral, mert megkóstoltuk az egyik italt.

Amúgy italt adni karácsonyra az biztos siker, mert olyat az ember úgysem mond, hogy köszönöm, nagyon kedves vagy de nem iszom alkoholt. Már legalább is akiről nem tudni eleve, hogy abszcinens. 

Most majd kezdődik a karácsony kipihenése, meg egyben a készülés az újévre is. Az biztos, hogy az alapozó edzés kimerítő volt.