Alig értünk haza a visegrádi palotajátékokról, máris indultunk Egerbe. Az öt nettelen nap egy kis vonatozással kezdődött. Egyébként nagyszerű dolog vonatozni, különösen bringával. Nem is beszélve arról, ha a kerékpár alaposan meg van pakolva csomaggal, a vonat pedig egy majd két méter magas embernek (nekem) mellmagasságban kezdődik. Élvezetes móka, de megoldottuk.  : )Egyéb iránt bringázni is élvezetes dolog, ha a szerkezet nem pont úgy működik, ahogy az elvárható volna. Sógor szerencsére járatos a zen meg a motor/kerékpárápolás művészetében.

Hétfőn jöttünk, péntek van, az ötből hat nap lett, mert csak holnap utazunk haza. Kíváncsi vagyok, mi fogad minket otthon, mert elindulásunk előtt fél órával elfogyott az áram a vezetékekből a fél házban. A biztosíték cseréje sajnos nem nyújtott kellő gyógyírt a panaszra, de azt már nem tudtuk megvárni, hogy kiérkezzen a szolgáltató szerelője. A fejleményekről csak telefonon kaptunk tájékoztatást a szomszédoktól. Ahogy arról is, hogy az egyik lámpát égve hagytuk –segáz.

Az egri napjaink kellemesen, de gyorsan teltek el. Voltunk a demjéni termálvölgyben, a jászszentandrási strand és kempingben, ahová majd szeptemberben jövünk egy hétre „nyaralni”, meg tegnap este a sógoréknál egy kis borozgatáson is részt vettünk. Mára fátyol vízesést meg füstölt pisztrángot terveztünk, de ez a közbeiktatott kerékpárápolás miatt kimarad. Helyette korán reggel sárgabarack majszolással kezdtük a napot.

Anyós sárgabarack dzsemet készít, amihez előbb le kell forrázni a gyümölcsöt, majd meg kell kopasztani, végül kimagozni. Most meg olyan vagyok, mint az egyszeri ember, akinek minden kávéscsésze, amit a szájához emelt, pina szagú volt… amihez nyúlok, mindenek sárgabarack illata van.

Jut is eszembe, még nem volt alkalmam kipróbálni a lapost (laptop) wifi hálózaton, pedig elvileg azért hoztuk el Egerbe, mert itt a mekinek van nyilvános wifije. Na majd máskor :) /hazafelé, a vonaton kipróbáltuk a MÁV fedélzeti wifit, a bringaszállítóban ülve -jó volt.

A bringámon lecseréltük az első, középső lánckereket, de nem volt egyszerű beszerezni. Eger összes bringás boltját bejártuk hozzá. Sógor lecserélte a lánckereket és a váltót egy típusra és sorozatra ugyan olyanra, de ez mégis jobban működik.

Ja igen, csütörtök este elég alaposan belekóstoltunk a hegy különböző leveibe. Fajta, erősség és készítési mód szerint is sokfélét vettünk magunkhoz. Sok bort, némi pálinkával kísérve, másnap garantált a nehezen induló élet.

Képek később, most csak ez a hevenyészett beszámoló, meg egy videó a GastroLoggia oldalon.