Az elmaradónak ígérkező (tényleg elmaradt) tárlatvezetés apropóján már korán reggel hozzáláttam a házimunkához. Mostam egy adagot, majd felmostam a konyhát, a fürdőt és kitakarítottam a mellékhelyiséget. A nappaliban letakarítottam a párkányt a virágok alatt és a kamrában is nekiláttam az új ablak tisztogatásának. A takarítás után elmentem a boltba és megvettem a borsóleveshez valókat. 

Mindezekért jutalmul készítettem egy kancsó hibiszkuszteát, +egy másfél literes adag még ázik a hűtőben. A karácsonyi teakeverékhez vettünk egy zacskó szárított hibiszkusz virágot, azt használom most. Én úgy készítem, ahogy a csipkét is kell, tehát nem forrázom, csak hosszan hagyom állni hideg vízben. A végeredmény íze némileg emlékeztet a meggylére, amit én nem édesítek, csak úgy natúr iszogatom. Egyébként kiváló, és jól illik a török teás pohárba.

Állítólag kánikulában különösen ajánlott a fogyasztása, mert hűti a testet. Gyógyhatásai között szerepel az emésztőrendszer karbantartása, enyhe vizelethajtó hatása miatt tisztítja a vesét és a vért, antioxidánsai révén jó ellenszere mindenféle daganatos elváltozásoknak, csökkenti a magas vérnyomást, és még hurutos köhögések idején is segít.