Tegnap este egészen biztos, hogy sokan nézték a köztévé műsorát a híradó után. Schmitt Pál tárta a nyilvánosság elé álláspontját, a plágiumvádról, és kisdoktori címének megvonásáról. Az igazat megvallva nem ezt vártam, amikor délelőtt a keh.hu közlemények rovatát böngésztem. Később egy tájékoztatás jelent meg az esti interjúról. Aztán az is kiszivárgott, hogy az interjú délután történt, este csak egy vágott változatot sugároz a köztévé. 

Schmitt Pál eredményes sportdiplomáciai karrierrje, két olimpiai, egy világbajnoki címe évülhetetlen érdem. De sajnos ezek az érdemek úgy tűnik nem párosulnak kellő ... nem is tudom mivel. Talán szerénységgel, talán bölcsességgel? Az interjút elnézve egy bukott politikus szánalmas önigazolását láttam és nem egy méltóságteljes, egykori sikeres sportolót, bajnokot.

Az álláspontja egyértelmű: Dolgozata (szerinte) megfelel az akkori gyakorlatnak, szabályoknak és a lelkiismerete is tiszta. Az opponenseket véletlenül sem szeretné bántani, de háromszor is elmondta, hogy nem kapott tőlük utalást hiányosságaira. Sajnos az érvrendszer több ponton is gyenge kifogásnak tűnik, de most nem erről akarok írni. Ezt számtalan médium megannyi közvetítője elmondta már.

Engem sokkal inkább az érdekel, hogyan léphetett volna ki emelt fővel ebből az egyébként valóban méltatlan komédiából. Az sajnos tény, hogy viselkedésével maga is hozzájárult a kialakult helyzethez. Akár azzal a makacs mentegetőzéssel is, amit a tegnap esti televíziós beszélgetésben láthattunk.

A történelem, ellentétben a közhiedelemmel, semmi másról nem szól mint rengeteg "mi lett volna ha'. Az én mi lett volna ha verziómban Ctrl Snitt Pál gerinces, nemzete megítélésével szemben elkötelezett, talpig becsületes. A botrány kirobbanásakor (2 hónapja; 1 hete és 2 napja), attól legfeljebb három nap elteltével nemzetközi sajtótájékoztatót hirdet a Sándor palotába.

A hazai és nemzetközi sajtóorgánumok képviselői előtt tett (ünnepélyes?) bejelentésében kitér arra is, hogy mint egykori sportoló, kétszeres olimpiai és egyszeres egyéni világbajnok, éppen eleget küzdött saját ambíciói eléréséért. Az ezt követő 30 éves sportdiplomáciai karrierjében, ahogyan Magyarország nagyköveteként, majd legújabban a Magyar Köztársaság elnökeként, minden pillanatban egyetlen eszménykép vezérelte: A haza sorsának jobbra fordulása. 

Érdemei és eredményei sorolását zárva, mintegy mellékesen, az államfő egy elegáns gesztussal, önként lemond kisdoktori címéről. Majd bejelenti, hogy csak azért is doktorál, méghozzá a mai PhD szabályoknak megfelelően. Leendő disszertációjának témája: "A sport és környezetvédelem kapcsolata az európai társadalomban". A lemondó ceremónia keretében hivatalos közokiratban elismeri lemondását, melyet aláírásával hitelesít és személyesen átad a Semmelweis egyetem meghívott rektorának. 

A sajtótájékoztató vendégei

(A variáns) országimázs építő, egész napos városlátogatást kapnak reprezentatív ajándékként, melynek során gyönyörködhetnek a csodálatos dunai panorámában, és a hajdani királyi várban, megtekinthetik Budapest nevezetességeit, megkóstolhatják a hazai konyhaművészet remekeit, megízlelhetik a magyar hegyek csepegtette nektárt, és a balzsamos magyar pálinkát, amit daliás legények és tüzes nők szolgálnak fel nemzeti viseletben. Az estét pedig egy nagyszerű előadás zárja az operaházban, hogy teljes legyen a kép hazánkról.

(B variáns) meglátogathatják az egykori zsidó gettót, ahol manapság jelentős városfejlesztési beruházások keretében szépül a környezet, majd a körút másik oldalán, a dohány utcától a dobozi utcáig túra részvevői megtekinthetik a mai gettót, és a hazai cigányság életét. A jelentkezők a Blahán a mekiben önköltséges ebédet kaphatnak, fakultatív programként utazhatnak egy kört a 28-as viszonylatszámú villamoson.

(C variáns) egy-egy tájékoztató csomagot kapnak, melynek elemei:

• 1db Magyarország Alaptörvénye kiadvány
• 1db A doktori disszertáció szabálya egykor és ma című szabálygyűjtemény
• 1db MOB emblémával ellátott baseball sapka

Sajnos ezzel szemben az elmúlt 2 hónap, 1 hét; 2 nap csak arra volt alkalmas, hogy gyűljön, dagadjon a sokadik magyar botrány az isten tudja hányadik magyar köztársaság körül. És persze a tegnap esti, szerintem szánalmas magyarázkodás helyett tisztességesebb lett volna a lemondás.