Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy xxxxxxx xxxxxxxxxxxx xxxxxxxx xx xxxxxx..

Innentől akár fizetős is lehetne a mese, ha folytatnám. De nem folytatom, hogy se nekem, se neked, kedves vagy kedvtelen olvasó, ne kelljen jogdíjat fizetned. Az a legjobb elkerülése a jogdíjfizetésnek, ha egyszerűen nem mesélek. Már abban sem vagyok egészen biztos, hogy a kezdő szavak nem állnak-e szerzői jogi oltalom alatt. Vagy csak az olyan fordulatokért csenget a kassza, mint mondjuk a piros ruhás kislány, aki elemózsiás kosárral a karján, a nagy kiterjedésű, fákkal borított, állami kezelésű területen át, megy a nőnemű, kettes* nagyszülőjét látogatni?

Nincs jogdíj az óvodás meseelőadásokon

2012 február 06.

A szerzői jogi törvény az oktatási, nevelési célú előadások széles körét mentesíti a jogdíjfizetés alól. Az Artisjus ezen túl is törekszik arra, hogy a kicsik a legkönnyebben jussanak zenéhez, irodalomhoz, meséhez.

A magyar jogalkotó a nemzetközi és európai uniós szabályok adta keretek között a legszélesebb körben biztosít mentességet az óvodai, iskolai célú előadásoknak. Mindaddig, amíg ezek a nevelési programban, tantervben foglaltak szerint valósulnak meg, nem kell jogdíjat fizetni. Mindegy tehát, hogy az előadás az óvodában, iskolában vagy azon kívül (például könyvtárban) történik. A nyilvános iskolás, óvodás előadások esetén a szerzőknek csak akkor kell jogdíjat fizetni, ha belépődíj van, illetve ha a külső előadónak fellépti díjat, gázsit fizetnek.

Az Artisjus arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítsa a kedvezményt, akkor is, ha a szervező maga nem ismeri a mentesülés lehetőségét.

Természetesen a népmesék, népdalok, illetve a 70 évnél régebben elhunyt szerzők alkotásai bármilyen esetben, akár kereskedelmi céllal is jogdíjmentesen használhatók fel.

ARTISJUS

Tehát eddig is  volt, vagy mostantól lesz meseadó? A médiumok közléseiben a hír pont fordítva jelent meg. Mostantól a fentebb leírt, az oktatásba illeszkedőtől eltérő mese előadásokon kötelező a jogdíjfizetés. Be kell valljam, zavarban vagyok. Az ArtiJus oldaláról származó közlemény azt mondja, hogy eztán a megjelölt, széles körben mentességet élveznek a mese előadások. Akkor most a helyzet az, hogy az eddigi szigorúbb elbírálást egy kedvezőbb megítélés váltja fel? Vagy "Óceániai" típusú híralkotásról van szó? Aki uralja a jelent, uralja a múltat is?!

HIRIGAZ // HIROSZ // 6079 // TIMES 82 2 14 // MINIBÖ CSOKOLÁDÉADAG TÉVED // HELYESBÍT // RÉGI SZÁM: 84 2 14

"Bőségminisztérium szavatolja, hogy 1984-ben nem lesz 30g-nál kevesebb a csokoládéadag."

PREFERENCIAIDŐ: 84 2 14; 3. OLDAL 2. ALCÍM A KÖVETKEZŐ: 

"Minibö előrejelzés szerint a heti csokoládéadag 1984 áprilisában 20g-ról 25g-ra emelkedik."

(részlet az 1984 című filmből)

"...A gondolatbűnnek nem következménye a halál. A gondolatbűn maga a halál!..."

Ha a szerző hetven évnél régebben halott, akkor szabad a pálya, tehát a Piroska és a farkas oké. (a fentebbiek tudatában legalább a címét le merem írni, amig ki nem derül, hogy a reklámért is fizetni kell...) A Grimm testvérek rég halottak, így műveik szabadon használhatók. Benedek Elek 1999 óta szabadon idézhető, vagy vannak örökösei, kezelői a szerzői jogainak? Lázár Ervin meséi 2076 után válnak jogdíjmentessé. Engedtessék meg a véleményem (egyelőre szabad) kinyilvánítása: Ez teljességgel abszurd és megalázó.

Bár az írók jövedelmének egy része kétség kívül a szerzői jogokból ered, de ki emlékezne ma a Grimm mesékre, ha életükben és az azt követő közel 100 évben, a jogdíjfizetést elkerülő magatartást tanúsítva, senki nem mesélte volna azokat? Mintha épp a szerzők alatt vágnák a fát azok, akik a szerzői jogokra hivatkozva szednek adó jellegű sarcot. Abszurd: az AtrisJus, egyesületként joghatósági jogosítványokkal rendelkezik és adó jellegű terhet szedhet.

A német testvérpár meséi állítólag népmesegyűjtésekből származnak, de sokkal valószínűbb, hogy az eredeti meséket átdolgozták, kiszínezték, így azok már saját szellemi tulajdonukat képezik. Szerencsére a jogdíjfizetési kötelezettség nem terjed ki a népmesékre (egyelőre?), így azok bárhol, bármikor, bármilyen korú és összetételű csoport számára, szabadon előadhatók. Szerencse, mert Európában egyedülálló módon nem csak népdalkincsünk több százezres nagyságrendű, de a népmeséink is hasonló számban fellelhetők. Az intézkedés talán nem célzott eredménye az lehet, ha eztán nem a kortárs írók művei, hanem a régi, és méltatlan feledésbe merült népmesék kerülnek a nagyérdemű és szépreményű közönség (közösség) elé.

Az egyik szemem sír, a másik nevet. A 2010. október - 2011. június "tanév" folyamán, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban került megrendezésre a "csupafül csütörtök" rendezvénysorozat, másként a Mese Egyetem kicsiknek és nagyoknak. Az intézmény oldalán a 15 részes előadás sorozat 8 epizódjáról olvasható feljegyzés. 

Emlékszem, kicsi voltam még -az Ikarus Művelődési Házba jártam, ahol Ilonka néni vezetésével működött egy mesekör. Előbb felolvasott egy mesét, majd elemeztük. Jellemeztük a karaktereket, megvizsgáltuk a mese szerkezetét, feltártuk a konfliktust, megértettük a cselekményt és magunk is átélhettük a megoldást, majd levontuk az erkölcsi tanulságot. Mert minden rendes mesének van valamilyen tanulsága. 

Ez vagy valami, vagy mén valahová...

Ma, a mesék világát túlnyomórészt uraló japán és amerikai rajz és animációs filmek hegemóniájából alig világlik ki mondjuk egy magyar népmesék sorozat. A Pókember, Superman, valamint a számomra követhetetlen japán figurák tökéletesen beleilleszkednek megteremtőik profitéhes világába. Harsányan villogó képi világuk, a bemutatott erőszak és a leplezetlen szexualitás, mind a mai kor "igényét" tükrözi vissza. Attól még akár jó is lehetne, ha az igényeket nem mesterségesen, szintén profitéhségtől vezettetve gerjesztenék üzleti körök.

Régen a világ úgy működött, hogy volt egy probléma, amire megoldást keresett az ember. Ám ez gyökeresen megváltozott a fogyasztói társadalomban, ahol a kereslet-kínálat egyensúlyát a kifinomult marketing eszközök segítségével keltett hamis vágyak befolyásolják. Ma, ha van egy terméked, szolgáltatásod, akkor megpróbálsz rá igényt generálni. Mesét azért írsz, hogy ezáltal közzétegyél egy gondolatot, vagy azért, hogy a gondolatodat pénzzé tedd? És úgy látszik, ez is működik. legalább is ma még működőképesnek hisszük.

A mese kiváló korrajz alkotó képességet hordoz. Általa megismerhetjük a kort, melyben született. Félreértés ne essék, a népmesék sem nélkülözik a vért, halált, erőszakot, vagy szexualitást. Másrészt a népmesének az erőszak, halál, szexualitás nem célja, hanem eszköze. Persze azt is jó tudni, hogy a mesék nem elsősorban a gyerekek részére születtek. A sötét téli estéken egymást szórakoztatták, vagy ijesztgették a közösségi térben összegyűlő felnőttek. A történetek szájhagyomány útján terjedtek.

Még ha kezdetben tudták is, hogy melyik mese kitől ered, ki mesélte először, ki a "szellemi termék szerzői jogának tulajdonosa", ennek az ég adta világon semmi jelentősége nem volt. Mert akkoriban mindenki tudta, hogy a világot nem az ember teremti, hanem az ég adja -az ég elveszi.

A mese nem csak azért volt, hogy a dajka azzal altassa el a gyermeket, de egyszersmind a nevelés, oktatás, a közösségi élet szabályainak tárháza, a közösség ismereteinek gyűjteménye, egyszóval maga a világmindenség volt. Amikor az öregek mesét mondtak a körülöttük összegyűlt ifjaknak, akkor mindazt a tudást adták át, amit őseiktől ők is így kaptak. A mese erejével teremtettek közösséget.

Nagyon erős a gyanúm, hogy az új "Korszellem" szemében a hagyományos közösségek, mint a család, az egyházak és a nemzetek, nem fenntartandó egységei az alakuló társadalomnak. A jogalkotó nem kimondva, de a közösségteremtés ellen dolgozik azzal, hogy a közösségteremtést adóztatja meg.

*** *** ***

Lábjegyzet

* Az Unió, számos liberális képviselőjének felfogása szerint, a hibás családmodellt és kisgyermekek nevelési elveit, a következők szerint szükséges volna módosítani:

1. A gyermek adatainak felvételénél a korábbi, helytelen gyakorlattal szemben (apja és anyja neve helyett) a szülő I. és szülő II. megnevezés kerüljön alkalmazásra.
2. A bölcsődei és óvodai foglalkozások során, a kisgyermekek nemi identitástudatát károsan befolyásoló, a nemi szerepeket erősítő játékok kerülendők.