Még sötét volt, amikor elindultam otthonról. Az egészségügyi központba mentem vérvételre. nemrég bejelentkeztem az új háziorvoshoz, aki természetesen azzal kezdte, hogy elküldött laborra. Ez valami általános szokás lehet háziorvosok körében. 

Bringámat bekötöttem a tárolóba és vagy negyed órát álltam a bejárat előtt a tömegben. Pár percet késtek is a kapunyitással. Azt hiszem, nekem kapunyitási pánikom van, mert többet nem megyek nyitásra. beálltam a kartonozóba, vártam ott is vagy tíz percet, mire sorra kerültem, amikor közölte a hölgy,hogy ezzel nem kell sorban állni, menjek fel az elsőre. felmentem, Páran vártak előttem ott is, A folyosó végén üvegfal, rajta elhúzható ablak, ott kell leadni a beutalót. A kezembe nyomtak egy feles műanyagpoharat. leadja a vizeletmintát és megy vérvételre. Igenis, értettem! Bár az nem olyan egyszerű, én nem így működök. Már csak ezért sem lehetnék élsportoló szerintem.

Bementem a kopott ajtón keresztül, Előtér, szemben tálalóablak kis feles műanyagpoharakkal, teli vizelettel, jobbra még kopottabb vécé. Minden pohár beszámozva. Enyém a nyolcas. Az jó szám, az én születés, vagy sors, vagy valamilyen számom is nyolcas, de nem hozott szerencsét. Nem kell pisilni! Kijöttem, kezemben a pohárral, be a labor előterébe, leadtam a pohárral együtt visszakapott beutalót, és már sorra is kerültem. Kértem egy nagy pohár vizet, hátha tudok produkálni pár cseppecskét. Kint a folyosón leültem a fehérre festett SZTK padra és nyomtam szorgalmasan a vattapamacsot a szúrás helyére. Közben arra koncentráltam, hogy nekem pisilni kell itt, nincs mese. Vártam negyed órát, beballagtam a kopott ajtón keresztül a kopott vécébe, de semmi. Egyszerűen nem így működök. Otthagytam az üres poharat a tálalóablakban és eljöttem.

Hazafelé már világos volt, a nap beragyogott mindent, igazán pompás látványt nyújtva. Szeretem az ilyen ragyogó napfényes őszi reggeleket, jó kedvem támad tőle. Szeretem a színkavalkádot, a sárgákat és vöröseket, a barnába hajló avarszőnyeget, az éles kontúrokat és a súrlófényt, ahogy minden élről visszapattan felénk. Az egyik ház mellett elképesztően szép sárga lombot látta meg, ahogy a felkelő nap fénye szinte felgyújtotta. Átjárta a fény és pompásan ragyogott a panelház tövében. Nem állhattam meg, hogy lefotózzam.

Igazán lenyűgöző látvány!