Megült a fülemben egy gondolat. hajszoljuk az életet, élvezeteket, pénzt. Nyelvünk még őrzi ősi tudását. Azt mondjuk megszerzünk egy állást, egy nőt (ti nők pedig egy férfit), egy jó autót, üzletet. Szert teszünk rá. Hivatalosan persze úgy fogalmazunk, hogy szerződünk. Ma már a házasság is szerződés, hol vannak a régi szent eskük, hogy amit isten összeköt, azt ember szét ne válassza?

Fejlett nyugati társadalmakban az első amit megtanul a gyerek, az élet farkas törvénye. Ez már önmagában is ellentmondás... Megtanulja,  hogy mindent meg kell szerezni, semmi nem ajándék. Sőt bevésik jól az emlékezetébe, hogy mindenért fizetni kell. Úgy gondolom, ez részben igaz: minden tettünk következményét vállalni kell, de a nyugati világban a fizetség úgy testesül, hogy kifizetjük -(pénzért) megvesszük. Ez ott valósulhat, ahol minden eladó.

Mi magyarok szerzünk, nem veszünk. Illetve veszünk, de az mást jelent. Elejét vesszük, fejét vesszük, de vagyonát megszerezzük. Törvény SZERint. Mondánk azt meséli, a Kárpáthazát megszereztük (perje füvét, a duna vizét, jó fekete földjét egy fehér lóért, aranyos fékért, drága nyeregért).

A SZER ősi (szó)gyök, ezer meg ezer felé képezzük. SZERetet, SZERelem, SZERződés, SZERzés, SZERszám, SZERtartás, SZERét ejtjük, SZERt teszünk rá, gyógy'~ és fűSZEReket használunk, a' SZERint kapunk, amiképpen adunk. SZERfelett sokoldalú alap.

"Látod fiam, a lenyugvó napnak is van ereje!"

Én, ha könyvhöz nyúlok, ösztönből kezdem a végén és lapozok az eleje felé. MAGyarázatot ezerfélét tudtam, csak az okát nem, ennek a furcsa szokásomnak. Mondtam, hogy a tartalomjegyzéket olvasom, hogy tudni akarom a csattanót, meg efféléket -pedig csak így esett jól. Aztán egy beszélgetésnek voltam tanúja, ahol szóba került ősi írásunk jobbról balra irányultsága. De nem is ez volt újdonság, ezt régtől tudom. Hanem a lelki beállítottság, irányultság eddig megbúvó magyarázata került szóba egy gyerekmondókában.

Ha előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra a nap kél.

Mindenki ismeri, én is ismertem, de még soha nem gondoltam bele a jelentésébe. Nyilván nem a világtájak felosztására gondolok, hanem a mögötte meghúzódó eszmeiségre. Jobbfelöl, a kelő naptól jön minden jó. Áradó fényével füröszt és eltölt jósággal, békességgel, szeretettel, erővel. A kelő nap fényében újra létrejön a szerződés Isten és Ember között.

Amit (jobbról) "keletről" várunk: sorsunk jobbra fordul, a megtérő lélek jobblétre szenderült.
Amit (balról) "nyugatról" várunk: a balsors, a balszerencse, a balgaság

Nem véletlen egybeesés ez.