2011. június 20. // zefpress.blog.hu

Kipróbáltuk a maghőmérőt.

Jól használható, bár kicsit lehetne hosszabb szára, hogy kényelmesebben lehessen a lúgos edénybe mártani. Először féltem, hogy bele fogom ejteni, de nem volt vészes. Belekukkantottam... (nem bírtam ki) ...és nem annyira vészes a dolog, mint ahogy vártam. Igaz, hogy nem lett szép piros, igaz, hogy nem let illatos, de csúnya sem lett, és kellemes naturszappan illata lett ahogy megszilárdult. A rózsaszirom darabkák sem lettek benne szép színesek, mert abban a pillanatban ahogy belekevertem a masszába, elvesztette a gyönyörű bordó színét. Tanulság, hogy a természetes színeket a lúg még mindig megeszi. Viszont ennek a szappannak olyan szép fás színe lett és a darabkák is jól mutatnak benne. Még ma szeretném megcsinálni a rózsavizes szappant is. Nem tudom, hogy akarok-e bele szirmokat keverni –tanulva a mostaniból. Esetleg úgy lehetne hozzáadni a száraz anyagot, hogy a forma aljában egy vékony réteg masszába belekeverni. Így amikor kifordítom, a szappan tetejére kerül ez a réteg. A tegnapi adagot ma fél négy felé lehet kifordítani a formából. Nagyon várom már! Update Hát felvágtam és némileg változott a véleményem. Konkrétumokat lásd később!