Mária siralom (XIII. század leuveni kódex)

Volek Syrolm thudothlon Syrolmol Sepedyk. buol ozuk epedek WalaSth vylagumtul Sydou fyodumtul ezes urumetuul. O en e es urodu eggen yg fyodum Syrou aniath thekunched buabeleul kyniuhhad. Scemem kunuel arad en iunhum buol farad the werud hullothya en iunhum olelothya Vylag uilaga viragnak uiraga keSeruen kynzathul uoS cegegkel werethul Vh nequem en fyon ezes mezuul Scegenul ScepSegud wirud hioll wyzeul Syrolmom fuhazatum therthetyk kyul en iumhumnok bel bua qui Sumha nym kyul hyul Wegh halal engumet eggedum illen maraggun urodum kyth wylag felleyn O ygoz Symeonnok bezzeg Scouuo ere en erzem e buthuruth kyt niha egyre. Tuled ualmun de num ualallal hul yg kynzaSSal fyom halallal. Sydou myth thef turuentelen fyom merth hol byuntelen fugwa huztuzwa wklel ue ketwe ulud Kegug gethuk fyomnok ne leg kegulm mogomnok owog halal kynaal anyath ezes fyaal egembelu ullyetuk.

Halotti beszéd és könyörgés (1192-95 Pray kódex)

Sermo ſup ſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv uimadſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kirl.

Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K.

A korabeli minuszkulával írt szöveg tökéletesen olvasható, állaga lehetővé teszi csaknem az összes betű egyértelmű azonosítását. Az olvasásával mégis probléma adódik, mivel nem tudjuk, hogy az adott latin betűt pontosan milyen hang vagy hangok jelölésére alkalmazták. Ennek oka az, hogy a 24 betűs, erősen redukálódott latin hangzókészlethez keletkezett latin betűk épp csak fele annyian vannak, mint a magyar nyelvben alkalmazott hangok. Másképp fogalmazva: a latin ABC-ben a magyar hangzókészlet felének nincs megfelelője.

A latinban nem létező hangok: á, é, c, j, ly, ny, ty, ö, ü, s, zs, dzs (a preklasszikus latinban f sem volt), és talán még néhány olyan hang, ami eredetileg részét alkotta a nyelvnek, de ki nem írt volta miatt teljesen kikopott az elmúlt ezer évben.

A halotti beszédet lejegyző írnok látható és érzékelhető módon küzdött azzal, hogy milyen betűket alkalmazzon. Ezt mutatja, hogy a többször előforduló szavaknál alig van egyező alak. Kirívó példája a gyümölcs-ként azonosított szó, ami nem véletlen, hiszen a rendelkezésére álló betűkből csak az m és az l hangot tudta problémamentesen lejegyezni. Ennek fordított megközelítésével azt is állítják egyesek, hogy a szöveg némi archaizálás mellett a mai nyelven olvasandó és semmiféle bizonyítékot nem ad arra vonatkozóan, hogy a magyar nyelv az elmúlt ezer évben mennyit alakult, változott, fejlődött. Ezen értelmezések szerint a zumtuchel szó például egyáltalán nem szümtükhel alakban olvasandó, hanem így: szemetekkel. (Sz hang hiánya, rögzületlen, ráadásul talán félrehallott zárt e, a kk hang ch írásmódja a kiforratlan helyesírás miatt.)

Ebből adódóan mind az olvasat, mind az értelmezés meglehetősen sok esetlegességet tartalmaz, amik további, elszórtan található egykorú nyelvemlékek szakszerű vizsgálatával talán feloldhatók lesznek. A kutatásokat ki kell terjeszteni például arra az 1310-ben keletkezett „gyulafehérvári sorokra”, amelyben egy ferences rendi szerzetes a beszédére készülvén főbb témáit szedi pontokba: „Háborúságban valóknak kegyessége, élőknek öröksége, kórságban valóknak egéssége, szükségben valóknak bősége, éhezőnek elégsége. /.../” Nem szabad figyelmen kívül hagyni a 10 évvel korábban 1300-ban született „Köningsbergi töredéket” sem: „Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak, ki ölében tart csodáltos fiat, füröszti, mosja, eteti, emleti, úgy hogy anya szülöttét; de ki légyen néki atyja, azot nem tudhatjuk. Ez az Isten, mint őt ismerjük, kit szeplő nem illethet; mert ha Isten ő nem volna, ő benne bűnöt lelhetnénk.” Ezen nyelvemlékek szókészletének részletes vizsgálatával a halotti beszéd-ről és annak keletkezéséről sokkal pontosabb képet kaphatunk.