A múlt század derekán ezen a napon alakult meg az egészségügyi világszervezet, azóta ez az egészség(ügy) világnapja. 

Nekem meg a hátfájásé és nem tudom hogy lett, de a vállam és vele a fél oldalam is fáj. Mintha megrántottam volna, pedig ilyet nem csináltam. Ha csak nem elkezdtem alvajárni, de arra sem emlékszem, hogy időkiesésem lett volna. Most kellene valaki, hogy jól megrángassa és visszategye a helyére a kitudja hogyan kiugrott vállamat. Nem jó ez sem állva, sem ülve, sem fekve de még mentemben sem lett jobb. 

Csütörtök, jó idő, szép kék ég, bárányfelhők az égen. Ha nem tudok elaludni, elképzelem a szép kék eget és becsukott szemmel elkezdem számolni a bárányfelhőket. Általában csak háromig számolok, de ha nincs szerencsém akkor akár fél hatig is...

Reggel úgy köszönt valaki az egyik műsorban, hogy szép napot. Igaza lett, tényleg szép nap van. Csak a hideg kiráz attól, ha valaki elköszönésképp hozzám vágja, hogy és szép napot. A természetnek egyáltalán nem biztos. hogy az a jó, ami a mi városi, úri ízlésünk szerint szép. Példának okáért ha állandóan szép és hétágra sütő a nap, bárányfelhők úsznak az égen, akkor soha nem esne elegendő eső, kihalnának a növények, velük az állataink és mi magunk is.

Én már csak olyan vagyok, hogy azt mondom: jó napot. Aztán mindenki olyannak gondolja a jót, ahogy úri kedve diktálja. Nekem ebben a percben az tenné jobbá a napomat, ha valaki a helyére rántaná ezt az átkozott ficamot a vállamban.