A Ma Reggelben volt egy beszélgetés, úgy tűnik, egy sorozat harmadik része volt. Ma a vízhálózatokat üzemeltetők mondták el álláspontjukat. Az ásványvíz előállítók és a víztisztítókat gyártó/forgalmazó cégeknek is megvannak a kommunikációs kliséik.

Természetesen a csapból nyerhető víz megfelel az egészségügyi előírásoknak, ez a vízhálózatokat üzemeltetők véleménye. A klór meg egy szükséges rossz, ami a biztonságot szolgálja. Mint az autóban a biztonsági öv. A víztisztítóbizniszben elfogadott klisé, hogy a csapból nem csak az életető elem jön, de sok szennyeződés és nem utolsó sorban a klór, amit a háborúkban tömegpusztító fegyverekben alkalmaztak. A higítási arány persze nem elhanyagolható szempont. A palackozott vizeket gyártók úgy vélekednek, hogy termékeik fogyasztása kiküszöbölheti a csapvíz csapdát és a tisztítókban rejlő kockázatot. Erre pedig táplálkozástudománnyal foglalkozók mondják, hogy a magas ásványianyag összetétel miatt az ásványvizek nem alkalmasak a korlátlan fogyasztásra. Ha csak ásványvizet iszik az ember, akkor mindenféle túladagolásokat szerezhet be magának. Legjobb, ha cserélgeti a vizeket és nem egy márkát fogyaszt.

Szerintem meg a legjobb az volna, ha a kutakat nem szennyeztük volna el mindenféle műtrágyákka és kemikáliákkal évtizedeken keresztül, mint a DDT, meg a nitritek, nitrátok, foszfot és sok más. Meg az is jó lenne, ha a csapból nem klórlé folyna, mint nálunk. Meginni nem tudom a csapvizet, mert hányingerem lesz tőle, de az azért túlzás, hogy fogmosás után olyan, mint ha klórmészbe haraptam volna, mikor kiöblítem a szám.

Azttán itt a másik dolog, ami még ujdonságszámba megy. A BKV megállókban kihirdetett dohányzási tilalom. A közterületek játszóterein már régóta, az aluljárókban pár hónapja, a megállókban pedig február elejétől tilos rágyújtani. A megállókban akár ötvenezer is lehet a büntetés. Határozottan úgy gondolom, hogy jogos. Dohányzom, de én sem  gyújtok/gyújtottam rá a megállóban, ha más is volt rajtam kívül.

Először is mérhetetlen bunkóság, ha egy dohányos telefüstöli a fedett várót, miközben a nemdohányzó utasok az esőben állnak, hogy ne szívják a füstöt. Másodszor láttam már olyat, hogy a dohányos egy elegáns mozdulattal a közelben állók lába elé pöccintette a csikket. Mert azt ugye így kell...

Azzal sincs semmi bajom, ha egy étteremben nem lehet rágyújtani. Már csak azért sem, mert miközben eszünk, senki ne fújja a füstöt az orrom elé. Olyan étterembe ahol vastagon áll a dohányfüst, be sem mennék enni. Az már más kérdés, ha az étteremben ki van alakítva egy kávézó, dohányzó helység. Az kultúrált, igényes és minden szempontból megfelelő lehet. Persze ilyet még nem láttam, da az én fogadómban így lesz.

Lakáshelyzet. Bedugultunk. Nem tudom, hogy az eladó ilyen, vagy az ingatlanos, de megállt a kezdeti lelkesedés. Amit ránk akarna sózni a srác, azt nem akarjuk megvenni. AMit megvennénk, azt meg nem tudjuk, hogy az eladó miatt nem tudjuk, vagy a srác trükközései miatt. Mindenesetre nagyon leült a dolog. MOndjuk ma felhívok egy újabb esetlegs "lakáshirdetést". Baromi közel van ez a május.

Egyhelyben ugrálok a dolgok között...