Hosszú kihagyás után ugye ma voltam első nap. Legalább a kaftán témában eljutottunk a lezárásig. Kézhez kaptam a kárpótlást. Ellenben munkaruha ügyben még mindig nincs fejlemény. Pontosabban fejlemény van, ruha nincs. Még egy hét és lesz, elvben. Bár nem nagyon hiszek benne.

Reggel már jól kezdődött a nap. Nem akart felállni a rendzser. Impotens szar az egész. Aztán kiderült, hogy a nem kikapcsolós gépet kikapcsolta tegnap este a koléga. nyitáskor még úgy tűnt, hogy nincs most induló akció. Ezzel szemben meg három is van. csak a hozzá tartozó marketing anyag nem jött meg. Faszom tele már ezzel a rengeteg szarakodással...

Örülés van. Visszajött egy jelentkezés. Sajnálják, de most nem nekem szavaztak bizalmat. Legalább válaszolnak. Ma már ennek is örülök. Annak mondjuk jobban örülnék, ha a legszimpatikusabb helyről az jönne vissza, hogy szeretnének velem találkozni. Aztán annak is örülés lenne a vége, ha a találkozás után ki is szeretnének próbálni. Aztán ha a próba után még marasztalnának is, annak lenne a legnagyobb örülés.

Úgy otthagynám a nyomorult áruházat, hogy az életben többet eszembe sem jutna a közelébe menni.