Olyan dolgokba botlok, amikbe kell. Mindenki olyan dolgokba botlik, amikbe kell. Vagy nem mindenki, mert sokan olyan dolgokba botlunk, amiktől félünk. Mert az foglalja el a tudatunknak azt a részét, ahol megtervezzük a jövőt.

Azt tudom, hogy ez a tervezés nem tudatos. Titkon azt is tudom, hogy nem is titok. Ahogy az sem volt titok, hogy mi a célom ezen a helyen. Minden abba az irányba mutat, hogy azt tegyem. ellene meg csak egy szól, a félelem. Mert attól félek, hogy nincs rá szükség. Hogy rám incs szükség, pedig dehogynincs. Soha jobban nem volt, ezért vagyok épp most itt, ott, ahol vagyok.

Csak a félelmek, a bennünk, bennem élő teremtett félelmek. Mindenkinek a sajátja a legnagyobb... Tudom, hogy miért választottam pont ezt a nevet és hogy miért pont ide akartam jönni.